Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Tavaly 32 ezer áldozatot szedett a terror

888.hu

2015.11.17. 21:19

Az évtized eleje óta 61 ezer terrorcselekményt történt világszerte; a merényletek következtében 140 ezer ember vesztette életét.
Tavaly világszerte több mint 32 ezer ember halt meg terrortámadásban. A gyilkosságok több mint feléért a Da'es és a Boko Haram felelős.

A terrorcselekmények áldozatainak száma 2014-ben 80 százalékkal (!) emelkedett az előző évhez képest, amikor az Institute of Economy and Peace kutatása szerint 18 111 áldozatot szedtek a terroristák. 2000 és 2014 között a terrorveszély világszerte egyre fokozódott - másfél évtized alatt nyolcszorosára nőtt az áldozatok száma év/év viszonylatban.

2014-ben már 32 685 ember vesztette életét terroristák kezétől – többségük (78 százalék) Szíriában, Irakban, Nigériában, Afganisztánban és Pakisztánban halt meg, de riasztóan megnőtt a szomáliai, ukrajnai, jemeni, közép-afrikai, dél-szudáni és kameruni támadások áldozatok száma is. A legnagyobb fenyegetettségnek kitett OECD-országok tavaly Ausztria, Ausztrália, Belgium, Kanada és Franciaország voltak.

A terrorcselekmények közel 53 milliárd dollárnyi kárt okoztak a világgazdaságban (tízszer akkorát, mint 2000-ben), a merényletek száma pedig nagyobb mértékben nőtt, mint az elmúlt 15 év során bármikor.

Csak Irakban közel tízezren haltak meg a Da'es támadásai következtében – a 20. századi történelem során még soha ennyi áldozatot nem szedett a terrorizmus egy országon belül. Nigériában a Boko Haram terrorja 7,5 ezer embert ölt meg 2014-ben, háromszor annyit, mint egy évvel korábban. A két szervezet idén márciusban szövetségre is lépett egymással, bár azt egyelőre semmi nem bizonyítja, hogy akcióikat össze is hangolnák.

Vallási meggyőződése miatt tavaly kevesebb embert ért terrortámadás mint 2013-ban, de meglepően nagy mértékben nőtt a felekezeti hovatartozástól függetlenül célponttá vált civil áldozatok száma.

A terrorizmus még mindig kevesebb áldozatot szed a nyugati országokban, mint a világ más részein. Az elmúlt 15 esztendőben mindössze az áldozatok 0,5 százaléka halt meg valamelyik nyugati országban (nem számítva a 2001. szeptember 11-iki New York elleni támadást).

A nyugaton végrehajtott támadások többsége nem iszlám fundamentalisták műve volt, hanem magányos, politikailag szélsőséges nézeteket valló merénylőké. Ezek a magányos farkasok sokszor szélsőjobboldali, kormány- és államellenes, szélsőségesen nacionalista, fehér felsőbbrendűséget hirdető nézeteket vallottak.

2011-2014 között közel 100 országból mintegy 25-30 ezer ember ment Irakba illetve Szíriába, hogy a Da'es soraiban harcoljon. 2015 első felében további 7000 ember csatlakozott az iszlám szélsőségesekhez, ami jól mutatja, mekkora vonzerővel bírnak még mindig a terroristák. Az újoncok 21 százaléka Európából, 50 százaléka pedig a környező közel-keleti országokból, illetve Észak-Afrikából ment Szíriába.

Az intézet szerint a terrorizmus veszélye nagyban hozzájárul a migrációhoz – az elvándorlás világviszonylatban abban a 11 országban a legmagasabb, ahol tavaly több mint 500-an váltak merényletek áldozatává.

Nem meglepő módon ugyanilyen szoros a kapcsolat a terrorizmus és az állami elnyomás között – az elmúlt 25 évben elkövetett merényletek 92 százalékát olyan országban hajtották végre, ahol vagy háború dúlt, vagy diktatúra volt hatalmon. A terrorcselekményeknek mindössze 0,6 százalékát hajtották végre olyan országokban, amelyek fegyveres konfliktusban nem vettek részt, és ahol az emberek nem szenvedtek az állami elnyomástól.

Bár ezek a számok okkal sokkolják az olvasót, érdemes kontextusba helyeznünk őket: évente 437 ezre gyilkosságot regisztrálnak világszerte, 13-szor annyit, mint ahányan terrorcselekmény áldozatává válnak.

Az Institute of Economy and Peace által összeállított Terror Indexbe csak olyan szándékosan elkövetett erőszakos cselekményeket vettek fel, amelyeket egy nem állami szereplő vitt véghez valamely politikai, gazdasági, vallási vagy társadalmi cél elérése érdekében, amelyet csak erőszak útján lát megvalósíthatónak. Fontos, hogy a merénylet célja túlmutasson magán az erőszakos cselekményen.

És a rangsor:

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére