Játék határok nélkül?
888.hu
2015.11.09. 08:21
A migrációs krízis nemzetállami kezelése kézenfekvõ megoldási javaslatot és megoldásokat eredményez: kerítést a határokra.
Elsőként a magyar kormány merte felvállalni, hogy a nemzeti érdekeket szem előtt tartva védelem alá vonja a határokat, ahelyett, hogy jobbra-balra kapkodva kereste volna a megoldást. Azóta egyre több uniós tagállam döntött úgy, hogy hozzánk hasonlóan kerítést húz határaira, még ha erről a közvéleményt másként is tájékoztatta.
Szakértők véleményét kikérve annak próbáltunk utánajárni, hogy meddig jelenthet megoldást a kerítés felhúzása Európa egyes országai, vagy éppen az Európai Unió határán?
Felszíni kezelés
Magyarország határzárat épített. Bár szeptemberben még a legtöbb uniós tagállam kritikával illette a magyar megoldást, úgy tűnik, mára belátták, hogy egyelőre ők sem tudnak jobbat kínálni. Az osztrákok már fel is húzták, a szlovének készen állnak rá, a horvátok gondolkoznak rajta. Amellett, hogy egy a határait kerítéssel védő nemzetállam már biztonságban érezheti magát, egyértelmű, hogy egy másik országra tolja át a problémát.
A Külügyi Intézet kutatója, Angyal Ágnes szerint
Ha a fő migrációs útvonalat (Törökország-Görögország-Macedónia-Szerbia-Horátország-Szlovénia-Ausztria-Németország) nézzük, az eddigi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy egy határ lezárása torlódást eredményez a megelőző országokban, illetve új útvonal keresését indíthatja el (jelen esetben például Albánián át Olaszország vagy Montenegrón át Horvátország felé), de a túl nagy nyomás miatt akár a kerítés feloldását is magával hozhatja.”
Gazdag Ferenc biztonságpolitikai szakértő szerint, bár kézenfekvő, hogy minden ország a kerítés ötletéhez nyúl, ezzel csak felszínen kezeli a problémát, azonban a tényleges gondot nem szünteti meg.
Ha a migrációs hullámot valami fizikai jelenséghez hasonlítjuk, talán a legtalálóbb vízvezeték lenne. Ha csőtörés van az 5. emeleten, akkor a célszerű eljárás a vezeték belépő pontján (alagsor) elzárni a nyomást. A migráció balkáni folyosója esetében ez értelemszerűen két lehetséges pontot jelent: Görögországot (ez az Európai Unió belépőpontja), illetve Törökországot. Esetleg egyszerre mindkettőt.”
Kevesek tiltakoznak
Az Európai Unió vezetése azonban elsősorban nem ebben a megoldásban, hanem a bevándorlók kvóta-rendszerű elosztásában gondolkozik. Pedig a kvótarendszer sok sebből vérezik.
Elég, ha csak belátható számokkal gondolkozunk: ha minden tagállam 1000 menekültet fogad be, az már 28 ezer befogadott. De mi van a 28 001-kel? És persze sokkal nagyobb tömegekről van szó. Ez a megoldási javaslat családokat szakíthat ketté, és természetszerűleg zavargásokhoz vezet. Csak éppen nem az országban, hanem a határon.
Sok uniós tagállam minden lehetséges eszközzel harcol a kvóta ellen. A visegrádi négyek például úgy döntöttek, hogy beperlik az EU-t a kvótarendszer kötelezősége miatt. De kérdés, hogy vajon egy jogi eljárással kivonhatják-e magukat a migránsok befogadása alól?
A Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint a tiltakozás csak akkor lehet sikeres, ha több tagállam is kiáll mellette.
Jelen pillanatban több fronton támadjuk a kvótára vonatkozó elképzeléseket. A szeptemberben elfogadott kötelező, 120 000 fő áthelyezéséről szóló döntés jogszerűségét az Európai Unió Bíróságán, míg a jövőre vonatkozó, automatikus, folyamatos áthelyezésről szóló tervezetet jelenleg a parlamentünk által vitatjuk. A tagállami parlamentek az ilyen tervezetekkel szemben csak ún. „sárga vagy narancssárga lapot” tudnak felmutatni, egyedül megállítani nem képesek a folyamatot, mert korlátozott a hatáskörük. Ha sikertelen lesz tehát a mostani terv, akkor a következő feladata az lesz a magyar Kormánynak, hogy kellő számú tagállami kormányt győzzön meg blokkoló kisebbség kialakításához, s így akadályozható meg a tervezet elfogadása.”
Tehát úgy tűnik, az EU-nak mindig több joga van az akaratának az érvényesítésében, mint egyes tagállamoknak. De akkor vajon megéri-e pereskedni? Nem vesz-e el több forrást a jogi csatározás, mint meghajolni az EU akarata előtt?
A Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint azért nem mindegy, hogy önkéntes alapon, hány embert fogadunk be, vagy meghatározzák, hogy mennyi az annyi.
Nem az a kérdés, hogy a végén be kell-e fogadni néhány embert – noha az nagyon nem mindegy, hogy mennyi az annyi –, hanem az, hogy mindegy, hogy mit gondolunk a bevándorlásról, a mostani folyamatok minden országot negatívan fognak érintetni, így azokat meg kell állítani. Ez a közös európai érdek, és ez az európai szolidaritás alapja.”
Gazdag Ferenc szerint azonban a kis tagállamoknak egyszerűbb dolga lenne, ha elfogadnák a kvóta-javaslatot.
A V4-k nem vállalnak különösebb kockázatot, ha elfogadják a kvóták alapján nekik jutó migránsokat. Különösen Magyarország nem. Ugyanis a migránsok nem itt akarnak letelepedni, és ugyanúgy el fognak tűnni a hatóságok elől, mint a regisztrációs eljárás során teszik.”
Fogy a türelem, fokozódik az erőszak
Azonban amíg ezen töpreng az Unió vezetése, százak halnak meg a fából fabrikált tutajokon, és az sincs meghatározva, hogy meddig mehet el egy határőr, hogy megvédje országa határait. Megváltoztatja-e egyáltalán az európai közbeszédet, amikor olyan híreket hallunk, hogy egy határőr lelő egy migránst?
Angyal Ágnes:
Európa határainál hónapok óta drámai jeleneteknek lehetünk szemtanúi, ahogy tömegek, gyakran kisgyerekes családok hidegben, esőben, sárban próbálnak áttörni bizonyos határpontoknál. A helyzet kritikus, ezért az Európai Uniónak mielőbb kezelnie kell.”
Orbán Balázs szerint azonban nem is a hatóságok ítélőképessége, hanem az állampolgárok tűrőképessége lehet véges.
Úgy gondolom, hogy sokkal veszélyesebbek azok a jelenségek, amelyek a fogadó társadalmakban jelentkeznek. Németországban például az a tény, hogy az átlag állampolgári vélemény és a politikai elit közötti véleménykülönbség óriási. Ez pedig az erőszak irányában tolta az eseményeket, mert az emberek úgy érzik, hogy egyre radikálisabban kell kifejezniük a véleményüket. Minél kisebb a különbség a kormányzati álláspont és az emberek véleménye között, annál könnyebb a társadalmi feszültségeket csökkenteni.”
Április közepén, az olaszországi útvonalon több mint 800-an vesztek a tengerbe egy hajókatasztrófában. Ez egyértelmű emocionális fordulópont volt, erre reagálva pár napon belül összeültek az Európai Unió vezetői.
Sajnos azóta is nem egy példa volt hasonló tragédiára, de az unió vezetése még nem talált megoldást.
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
