A nyugati sajtó tele van a menekülteket üdvözlő németek képeivel, a Spiegel viszont a helyzet sötétebb oldalát mutatja be. A Nyugat iszlamizációja ellen küzdő patrióták, vagyis a Pegida mostanra minden hétfőn demonstrációkat tart Drezdában és Németország más részein. De a Pegida csak része egy nagyobb problémának. A németek egy része a saját politikai elitjük ellen fordult, méghozzá elég agresszív indulatokkal.

Egy nappal a kölni helyi választás előtt megkéselték Henriette Reker polgármester-jelöltet. A támadás indítéka a német bevándorláspolitika elleni tiltakozás volt. A kelet-német Bernau városában a következő graffiti olvasható: "Először Henriette Reker, aztán André Stahl".

"Mindnyájatokat zsákba kéne tenni, és egy kalapáccsal nektek esni." - írta Birgit M. az észak-rajna-vesztfáliai szocialista igazságügyi miniszternek, Thomas Kutcshaty-nak címzett fenyegető levelében. Dorothea Moesch dortmundi SPD-politikus is fenyegető telefonokat kapott: "El fogunk kapni. Ott vagyunk a küszöbödön." Hasonló fenyegetést kapott Erich Pipa, Hesse város szocialista képviselője: "Bármikor levadászhatunk."

André Stahl nyilvánosan kijelentette, hogy szívesen látja a városába érkező bevándorlókat. Kutschaty a Pegidáról mondott csúnya dolgokat. Moesch tüntetést szervezett a szélsőjobboldali erőkkel szemben. Pipa pedig nemrég Szövetségi Érdemrendet, az egyik legmagasabb szintű német állami kitüntetést kapott a menekültek megsegítésében végzett áldozatos munkájáért.

A bevándorlási válság a legrosszabbat hozta ki a németekből, mintha teljesen megszűntek volna a gátlásaik. A fentiek csak kiragadott példák, számtalan inzultus történt és történik folyamatosan. Az indulatok a legmagasabb szintű politikusokat sem kímélik. A Pegida-gyűlések egy éves évfordulóján ilyen feliratokkal vonultak: "Merkel, Gabriel és a társaik a német állam ellenségei".

A gátlástalan gyűlölködés egy ennél is aggasztóbb szintjét érték el az események, mikor a török születésű német író, a Pegida nagy támogatója, Akif Pirincci azt mondta, hogy vannak más alternatívák a menekültválságban,

Az SPD iráni származású főtitkára, Yasmin Fahimi is kapott fenyegető leveleket, minősíthetetlen hangnemben:

A gyűlölet különböző formái rengeteg oldalról érkeznek. Az utcán és az interneten, néha hangosan, máskor kibeszéletlenül. Minden osztályból, a társadalom minden részéből ömlik. Andreas Zick tanulmányai szerint, aki a Bielefeld Egyetem konfliktusokkal és erőszakkal foglalkozó kutatócsoportjának vezetője, a németek közel 50 százaléka gyűlölködéssel fordul embertársai felé. Zick ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy megváltoztak a normák, amelyeket nehéz lesz újra ellenőrzés alá vonni.

Heinz Bude, a Kassel Egyetem szociológia professzora szerint a Pegida mozgalom úgy működik, mint egy kommunikációtól mentes magasnyomású kamra. Bude szerint a Pegidához csatlakozó emberek úgy érzik, hogy egzisztenciális problémákkal kell megküzdeniük és nincs kihez fordulniuk.

Teljesen kézenfekvő, hogy a blog mögött álló erők most összefogtak a hasonlóan gondolkodó emberekkel és létrehoztak egy szélsőjobboldali hálózatot, hogy megosszák egymással véleményüket. Olyan csoportokról van szó, mint a Pax Europa Polgári Mozgalom, a Német Védelmi Liga, vagy a Németországért Polgári Kezdeményezés. Együtt próbálják politikai nézeteiket a marginálitásból mainstream felé kormányozni, és itt érkezett el a Pegida szerepe. A PI-hez hasonló platformok már régóta agitáltak, de mindez most megjelent a német városok közterein, összehozva a virtuális és a valódi világot, kézzelfoghatóvá téve a gyűlöletet. Björn Höcke, a jobboldali populista Alternatíva Németországért egyik vezető alakja is rendszeresen szervez tüntetéseket a menekülthullám ellen. Önmagát a hazug sajtó áldozatának tartja, aki az amúgy elvakult társadalomban az utolsó igazi hazafi. A pártvezetés többi tagja igyekszik elhatárolódni a szélsőséges Höckétől, nem egyszerű középen tartani a pártot, ha az egyik legismertebb arcuk rendszeresen emlegeti "az ezeréves birodalmat".

Hiába használja ki a szélsőjobb a társadalmi elégedetlenséget és a frusztrált embereket, a német hatóságok válasza meglehetősen gyenge. Hiába mondta el a belügyminiszter, hogy a Pediga egy igazi, keményvonalas szélsőjobbos párt, a felügyelete alá titkosszolgálat nem is ellenőrzi a mozgalmat. A hatósági nyilatkozatok szerint nem tudnak minden egyes menekültellenes tüntetést szélsőjobboldalinak címkézni. De például Duisburgban, Düsseldorfban és Türingiában hivatalosan is figyelik a hatóságok a Pegidát, arra a következtetésre jutva, hogy az ottani szervezők és felszólalók többsége valóban a szélsőjobboldalhoz tartoznak.

A hatóságok már a PI blog esetében is szerencsétlenkedtek: végül úgy döntöttek, hogy bár valóban terjeszt iszlámellenes és gyakran rasszista propagandát, „nem használ tipikus szélsőjobboldali érvelést”. A blog szerzői ugyanis két egyszerű trükköt alkalmaznak. Előszöris nyíltan Amerika- és Izrael-barátnak mutatták be magukat, amely megzavarja a német bürokratákat, mert azt feltételezik, hogy a neonáci egyenlő az antiszemitával. Másodszor pedig a legsúlyosabb kifejezések vitriolos módon jelennek meg kommentekben, amelyekért a szerkesztők nem vonhatóak felelősségre.

A hatóságokat a kölni polgármesterjelölt elleni késeléses támadás is teljesen felkészületlenül érte, pedig a gyanusított régóta ismert neonáci szimpatizáns, aki résztvett például Rudolf Hess-emlékmeneten is és titkosszolgálati anyagokban is képbe került már a '90-es évektől kezdve. 1995-ben összevert egy piros cipőfűzős fickót, mert azt gondolta, hogy neonáci aktivista, később többször is volt börtönben testi sértés miatt, 2000 környékén viszont eltűnt a hatóságok elől.

A nemzetbiztonsági szolgálatok tehetetlensége egy dolog, de a politikusoknak és a német társadalomnak is reagálni kell valahogy az elharapódzó erőszakra. Lehet párbeszédet folytatni olyan emberekkel, akik halálos fenyegetéseket és gyűlölködő leveleket küldenek? Heiko Maas igazságügyi miniszter szerint igen. Õ maga is számos fenyegetést kapott már, ezért is kötelességének érzi a kemény fellépést. Javaslata szerint mindenkit, aki részt vesz egy megmozduláson, felelősségre kéne vonni a rendezvény céljai és szervezői miatt, különben nagyon könnyen sodródnak az emberek az árral.

Andreas Zick pszichológus is arra sürgeti a politikusokat, hogy keményebben lépjenek fel:

(Spiegel)