Az uniós tagállamoknak a lisszaboni szerződés értelmében joguk van arra, hogyha úgy ítélik meg, hogy az EU egyik rendelkezése sérti a nemzeti szuverenitást, vagy az aktuális problémákat hatékonyabban lehetne tagállami szinten szabályozni, akkor figyelmeztesse az Európai Bizottságot. Ha a tagállamok egyharmada él ezzel a lehetőséggel, akkor az Európai Bizottság javaslata „sárga lapot” kap. Ha több, mint kilenc tagállam véli úgy, hogy a Bizottság rendelkezése sérti a nemzeti szuverenitást, akkor más narancssárga riasztást adnak az Európai Bizottságnak.

Hétfőn vitázik a parlament, hogy Magyarország sárga lapot mutasson fel az Európai Bizottsággal szemben. A javaslatot az országgyűlés Európai ügyek bizottsága nyújtotta be a parlament elé. Nem tartják ugyanis helyénvalónak, hogy uniós szinten szabályozzák, hogy melyik tagállamnak, hány bevándorlót kell befogadnia. Az Európai Bizottság javaslata értelmében azok az országok, akik nem akarnak bevándorlókat integrálni, azoknak egy jelentős összeget kell befizetniük a közös alapba.

A magyar kormány egyébként korábban meglehetősen ritkán élt ezzel a lehetőségével, most azonban úgy tűnik, az EU által bevezetni kívánt bevándorlási kvóta kiverte a biztosítékot. Október 22-én már tárgyalták az országgyűlésben a témát: a Fidesz akkor úgy érvelt, hogy azért kell az eljárást elindítani, mert a kvótarendszer elfogadása sértené az Alaptörvényt és ellenkezik az EU alapító szerződéseivel, amikben külön hangsúlyozzák, hogy minden ország szuverén tagállam.

A Jobbik támogatja az eljárás elindítását, de szkeptikusak az eredményt illetően. A szocialisták októberben úgy érveltek, hogy szerintük nem a kvótarendszerrel van a baj, hanem a Dublin III-as rendelettel, vagyis ha nyugaton valakiről úgy ítélik meg, hogy nem jogosult a menekült-státuszra, abba az országba fogják visszaküldeni, ahol először belépett az Unió területére. A KDNP erre úgy reagált, hogy hazánk akkor sincs veszélyben, hiszen a görögök engedték kontroll nélkül az EU-ba a bevándorlókat. Az LMP októberben még támogatta a kvóta-javaslatot. Hogy azóta meggondolták-e magukat, az hétfőn kiderül.

Az elemzők nagy része szerint a „sárga lapos” eljárástól egyébként nem várhatunk sokat, mert az utóbbi évek tapasztalatai alapján a Bizottság eddig sem nagyon törődött azzal, ha valamelyik tagállam élt ezzel a jogával és álláspontjukon érdemben nem változtattak.