Az Egyesült Államok és Oroszország között továbbra is fennállnak a nézetkülönbségek a szíriai konfliktus rendezése kapcsán, ugyanakkor bizonyos előrelépések történtek az együttműködést illetően. Kedden a két ország fegyveres erőinek képviselői aláírtak egy memorandumot, hogy minimálisra csökkentsék a véletlenszerű konfliktus lehetőségét a párhuzamos légicsapások során.

A szíriai polgárháború 2011-ben robbant ki az arab tavasz dominóhatásának köszönhetően. Az amerikaiak 2013-ban kezdték el bombázni a közel-keleti országot, mivel úgy ítélték meg, hogy az Asszád-rezsim civilek ellen elkövetett támadásai tovább már nem tolerálhatók. Az amerikaiak stratégiája viszont láthatóan teljes kudarcot vallott, amit jelez, hogy a Pentagon kénytelen volt leállítania azt az 500 millió dolláros programot, melynek keretében egy új szíriai hadsereget próbáltak toborozni és felfegyverezni. Az Egyesült Államok elismerte, hogy máig nehézségeket okoz a felkelő erők pontos hátterének feltérképezése és átvilágítása is. Amerikával szemben gyakran vádként fogalmazódik meg, hogy az Iszlám Állam részben az ő anyagi segítségükkel erősödött meg a térségben.

Az USA 2014-ben indított légitámadásokat a terrorszervezet állásai ellen, de komolyabb áttörést képtelen volt elérni ez idáig. Mára az Iszlám Állam saját bevételre is szert tesz a nyersolaj és a műkincsek eladása révén. A Financial Times információi szerint az ISIS napi 34-40 ezer hordó közötti mennyiséget termel meg, ebből pedig több mint 1,5 millió dollárt tud bevételként elkönyvelni, ami egy hónap alatt 45 millió dollárt is jelenthet. A lap megkérdezett szíriai ellenzéki parancsnokokat is, akik elmondásuk szerint az Iszlám Államtól szerzik be a szükséges üzemanyagot, holott a hadszíntéren egymással néznek farkasszemet.

Az Obama-kabinet általi fordulat érzékelhetővé vált az orosz bombázások megkezdésével. Az USA átgondoltabb politikát akar folytatni, ennek érdekében pedig szigorúbb módon fogják ellenőrizni a fegyverek szállítását a felkelők részére. Komoly problémát jelent a kurdok támogatása is, mivel az amerikai légicsapásokat kezdetektől támogató Törökország fenyegetésként tekint rájuk.

Asszád kedden Vlagyimir Putyinnal tárgyalt a szíriai helyzetről Moszkvában. Asszád 2011 óta nem tett hivatalos látogatást más országban, ami mutatja, hogy a polgárháború kitörése óta először érezte úgy, hogy ezt biztonságos keretek között megteheti. A találkozó tényét szerdán hozták nyilvánosságra, túl sok információt azonban nem közöltek az egyeztetésekről.

Oroszország már a kezdetektől bírálta az amerikai stratégiát, arra hivatkozva, hogy csupán a szélsőséges iszlamista csoportokat fogják megerősíteni az országban. Az oroszok szeptember 30-án indították meg támadásaikat az Iszlám Állam és a többi szélsőséges szervezet ellen Szíriában. Az orosz médiában a támadásokat a terrorizmus elleni harc egyik állomásaként közvetítik. Az oroszok fenyegetve érzik magukat amiatt, hogy több száz Oroszország területén élő muszlim csatlakozott az ISIS-hez, visszatérésük pedig óriási biztonsági kockázatokkal járna.

Az orosz kommunikációban a szíriai felkelők gyakorlatilag egyenlők a terroristákkal, így pontosan a másik végletet képviselik az amerikaiakhoz képest. Putyinék stratégiája az eddigi bombázások alapján az, hogy elsőként az Asszádhoz hű szír kormányerőket kell megerősíteni, akik végül képesek lehetnek az Iszlám Állam által elfoglalt területek visszaszerzésére is. Brit információk szerint az oroszok eddig több mint 500 légicsapást hajtottak végre a kormányerők megsegítése érdekében, de ezzel párhuzamosan az Iszlám Állam állásait is bombázzák az ország más térségeiben.

Oroszország belépése leginkább csak tovább bonyolította a helyzetet a térségben. Az elsődleges probléma, hogy az oroszok és az amerikaiak eltérő stratégiái egymás ellen hatnak. Az Egyesült Államok hiába próbálja szigorítani a szír felkelők támogatási programját, a cél továbbra is ezen erők támogatása Asszáddal és a terrorszervezetekkel szemben. Ez gyakorlatilag azt a hidegháborús időszakot idézi, ahol a két nagyhatalom közvetett módon, de mégis egymással állt szemben a frontvonalon. A kormányerők és a felkelők harca egyértelműen az Iszlám Állam malmára hajtja a vizet, mivel az ellenségek erői csak korlátozott mértékben tudnak velük szemben összpontosulni. Az ISIS-t pedig kizárólag légitámadások útján nem lehet megsemmisíteni.  

(reuters.com, theguardian.com, politico.com, rt.com, ft.com)