Pár kattintás egy online patika felületén, és megúsztuk az egész hercehurcát. Vannak országok, mint például az Egyesült Államok, ahol az internetes gyógyszerforgalmazás már a piac 25 százalékát teszi ki, de Nyugat-Európában is növekvő tendenciát mutat az ágazat (jelenleg 6-10 százalék körül mozog).

Épp ezért arra gondoltunk, hogy az internetes gyógyszerforgalmazásnak a körmére nézünk, és megpróbáljuk összeszedni az előnyeit és a hátrányait is.

Kétségkívül a pozitívumok közé tudjuk sorolni a folyamatos elérhetőséget, az anonimitást és a sorban állások kikerülését. Dr. Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának adjunktusa nekünk adott interjújában azt is hangsúlyozta, hogy a fogyasztónak az online gyógyszer-kereskedelem egy jó lehetőség a tájékozódásra és a vény nélkül beszerezhető termékek beszerzésére. Ugyanakkor egy „korlátozott lehetőség” is, hiszen Magyarországon viszonylag kevés (57 db) engedélyezett internetes gyógyszertár érhető el és jelenleg a receptköteles gyógyszerek hazánkban neten nem vásárolhatóak meg - egyes Nyugat-európai országoktól eltérően.

Legális online patikákból fájdalomcsillapítókat, vitamin készítményeket és kozmetikumokat is be tudunk szerezni, és nagy valószínűséggel semmiféle kockázatot nem vállalunk ezzel. Sajnálatos módon nem ez a helyzet, ha az internetező egy engedéllyel nem rendelkező illegális honlapra téved, melyet nem gyógyszertárak és gyógyszerészek üzemeltetnek.

Dr. Fittler András azonban már 2013-ban kiemelte, hogy az internetes gyógyszerforgalmazásban rengeteg veszély rejlik, mivel a szakma szabályait figyelmen kívül hagyó gyógyszer-forgalmazó honlapok száma óriási, több tízezerre tehető.

• „gyakran naivan és felelőtlenül alkalmazhatnak gyógyszereket, így egészségügyi szakember segítsége nélkül ne döntsünk betegségünk kezeléséről”,
• megszűnik a beteg-orvos, beteg-gyógyszerész személyes találkozása,
• fennállhat a téves öndiagnózis veszélye,
• kicsi az esélye, illetve körülményes lenyomozni, hogy legális termékeket forgalmazó weblapra kattintunk,
• áldozatai lehetünk a helytelen gyógyszerhasználatnak,
• félreinformáltak lehetünk a nem megfelelő csomagolás és az idegen nyelvű betegtájékoztató miatt,
• gyógyszerfüggőség alakulhat ki;

Például a megvásárolt készítmény csak 1-2 napon belül érkezik meg, és nem lehetünk biztosak abban sem, hogy a megrendelt termék valóban az, amit megrendeltünk, vagy netán hamisítványt vásároltunk.

A CM Sales megbízásából az Inspiria research készített egy felmérést, melyből az derült ki, hogy a megkérdezettek több, mint 50 százaléka az egészségügyi kérdésekben nem tájékozódik aktívan. Az egészségtudatos életmódot élők és azok, akik informálódni szeretnének 16-16 százalékát adják a kitöltőknek, míg a „spirituális öngyógyítók” a résztvevők 13 százalékát teszik ki.

Ugyanez a felmérés kimutatta, hogy legtöbbször a vitaminok, ásványi anyagok és roboráló szerek iránt érdeklődtek, de előkelő helyen szerepeltek a táplálkozással kapcsolatos étrend-kiegészítők és a fogyókúrával kapcsolatos gyógynövények is.

2013-ban a „pangea akció” keretén belül – melyet az Interpollal együttműködve hajtott végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – 200 jogellenesen működő weboldalon végeztek próbavásárlásokat. Megjegyezendő, hogy a nemzetközi megmozdulás keretében az elmúlt öt évben közel 50 ezer illegális honlapot szüntettek meg a hatóságok.

A nyomozók tapasztalatai szerint a vásárlókat folyamatosan megtévesztették, hatóanyagokat és a lejárati dátumot nem tüntették fel; eredeti, mellékhatások nélküli gyógyszerként reklámozták a készítményeket; nem volt engedélyezett a hatóanyagok használata és mindezt úgy tették, hogy csere- és pénz-visszafizetési garanciát vállaltak.

2015-ben az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), a NAV és a rendőrség egy akció keretén belül 113 gyanús, vélhetően illegális gyógyszereket, étrend-kiegészítőket forgalmazó honlapot azonosítottak, melyből 23 hazai, 90 pedig külföldi szerverről működött.

A nyomozók tapasztalatai hasonlóak voltak a 2013-aséhoz:

• 12 szolgáltató által postázott 13 gyógyszerkészítményből 8 hamis;
• 3 terméket gyógyhatásúként hirdettek, pedig Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által regisztrált étrend-kiegészítő;
• 2 készítmény pedig nem engedélyezett gyógyszer volt.

Hogy ne legyünk áldozatai az online gyógyszer-kereskedelemnek, mind az Európai Unió, mind pedig a magyar hatóságok szigorító intézkedéseket hoztak.

Az Európai Bizottság például egy logó (szürke-zöld csíkos, fehér keresztet tartalmazó, alatta a tagállam zászlaja) használatát tette kötelezővé az online felületeken, melyre ha rákattintunk, tájékozódhatunk, hogy valóban legálisan működik-e az internetes gyógyszerforgalmazó.

Az OGYÉI pedig határozatban elrendelheti azoknak a honlapoknak a betiltását, melyek nem engedélyezett vagy hamis gyógyszereket forgalmaznak.

Ez még csak a szabálysértés szintje. De ha valakit ezek ellenére is rajtakapnak a hatóságok, az már bűncselekménynek számít, és három évig terjedő szabadságvesztéssel jár.

Összességében azt kell látnunk, hogy az online gyógyszerforgalmazásban a legnagyobb veszély az, hogy nem tudhatjuk biztosan, hogy legális, a hatóságok által elismert felületről vásárolunk, melynek nagy az egészségügyi kockázata, illetve mi magunk nem tudjuk ellenőrizni az adott készítmény hitelességét. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a betegségek felismeréséhez és helyes kezelés megállapításához legtöbbünk nem rendelkezik kellő szakmai ismerettel, így mindenképpen kérjük ki az orvosunk, vagy gyógyszerészünk véleményét egy gyógyszer megvásárlása előtt. Látván a tényeket, nem vagyunk veszélyben, de azért nem árt óvatosnak lenni.

A veszélyes gyógyszer- és gyógytermékekről itt, a veszélyes étrend-kiegészítőkről pedig az oeti.hu, a novenyigyogyszer.hu és a hamisgyogyszer.hu oldalán tájékozódhatsz.