Mégis tudták az amerikaiak, hogy kórházat bombáznak?
2015.10.16. 20:23
Az amerikai különleges műveleti erők elemzői napokkal a támadás előtt kezdtek információt gyűjteni a kunduzi kórházról, mert azt gyanították, hogy az épületben tálib parancsnokság és irányítóközpont működött. Az elemzők által összeállított dossziéban olyan térképek voltak, melyeken a kórház épülete be volt karikázva, illetve arra utaló bizonyítékok, hogy a titkosszolgálat légi felderítéssel követte a pakisztáni erők mozgását – nyilatkozta egy, a helyszínt és a kérdéses dokumentumokat ismerő titkosszolgálati forrás. A hírszerzés információi arra utaltak, hogy a kórházat tálib parancsnokságként használják, és nehéz fegyverzetet is tárolnak benne.
„Ami egészen biztos, hogy azon az október harmadiki napon az afgán erők légi támogatást kértek az amerikai erőktől. A légicsapás célja a tálib fenyegetés elhárítása volt, azonban véletlenül több civil esett áldozatául” – mondta a támadást követően John Campbell tábornok, az afganisztáni amerikai erők parancsnoka.
A légitámadás indítása tehát végső soron amerikai döntés volt, amelyet parancsnoki láncolatban hoztak meg. A kórházat véletlenül érte találat.”
A hadsereg főparancsnokaként Obama is bocsánatot kért az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezettől. A Fehér Ház szóvivője azt mondta: “az elnök biztosította a segélyszervezet vezetőjét, hogy a védelmi minisztérium vizsgálatot indított, ami után tisztázható, hogy milyen körülmények vezettek az incidenshez. Szükség esetén az elnök kész arra is, hogy változtasson a gyakorlaton, hogy ilyen tragédia ne fordulhasson elő a jövőben.”
A Orvosok Határok Nélkül a kórház bombázását háborús bűncselekményként értelmezték. Elismerték, hogy kezeltek tálib sérülteket is, de azok fegyvertelenek voltak, az épületben nem volt se lövész, se fegyver, se lőszer. A legújabb értesülések pedig arra utalnak, hogy „a kórházat szándékosan vették célba” – nyilatkozta Meinie Nicolai az Orvosok Határok Nélkül műveletei igazgatóságának elnöke. „Ez előre megfontolt mészárlásnak számít. Az ehhez hasonló jelentések rámutatnak, hogy mennyire fontos lenne az Obama-kormány beleegyezése egy független és pártatlan nyomozás megindításába, hogy megtudjuk: hogyan és miért támadtak az amerikai erők kórházunkra.”

A segélyszervezet beszámolója szerint az amerikai légierő egy óra lefogása alatt ötször tüzelt a kórház főépületére, ahol a sürgősségi ellátás és az intenzív osztály volt, a környező épületekre viszont egyáltalán nem lőttek.
A héten döntöttek arról is, hogy lassítják az afganisztáni csapatkivonást. Kunduz ideiglenes elfoglalása is hozzájárult ahhoz, hogy Obamának bele kellett törődnie: nem fogja tudni teljesíteni egyik legfontosabb választási ígéretét. 2008-as kampányának egyik fontos vállalása volt, hogy lezárja a Bush által indított háborúkat, és kivonja az amerikai csapatokat Irakból és Afganisztánból. Hiába követte üdvrivalgás, amikor az utolsó amerikai katona elhagyta Irakot, a következmények és a jelenlegi helyzet ismeretében nehéz lenne sikertörténetnek nevezni. Az afganisztáni kivonulás csúszása viszont végleg felszámolta Obama maradék politikai tőkéjét is.

(AP, New York Times)























































































