Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Mégis tudták az amerikaiak, hogy kórházat bombáznak?

888.hu

2015.10.16. 20:23

Újabb részletek derültek ki a kunduzi kórházat érõ, 22 halálos áldozatot követelõ amerikai légitámadásról.

Az amerikai különleges műveleti erők elemzői napokkal a támadás előtt kezdtek információt gyűjteni a kunduzi kórházról, mert azt gyanították, hogy az épületben tálib parancsnokság és irányítóközpont működött. Az elemzők által összeállított dossziéban olyan térképek voltak, melyeken a kórház épülete be volt karikázva, illetve arra utaló bizonyítékok, hogy a titkosszolgálat légi felderítéssel követte a pakisztáni erők mozgását – nyilatkozta egy, a helyszínt és a kérdéses dokumentumokat ismerő titkosszolgálati forrás. A hírszerzés információi arra utaltak, hogy a kórházat tálib parancsnokságként használják, és nehéz fegyverzetet is tárolnak benne.

Előzmények: október 3-án bombatámadás ért egy kórházat az afganisztáni Kunduzban, ahol huszonketten meghaltak, tíz beteg és az Orvosok Határok Nélkül nevű önkéntes szervezet tizenkét orvosa. A támadás körülményei és az események értelmezése meglehetősen bizonytalan, a helyzetet az amerikaiak nyilatkozatai sem tették egyértelműbbé.

„Ami egészen biztos, hogy azon az október harmadiki napon az afgán erők légi támogatást kértek az amerikai erőktől. A légicsapás célja a tálib fenyegetés elhárítása volt, azonban véletlenül több civil esett áldozatául” – mondta a támadást követően John Campbell tábornok, az afganisztáni amerikai erők parancsnoka.

A légitámadás indítása tehát végső soron amerikai döntés volt, amelyet parancsnoki láncolatban hoztak meg. A kórházat véletlenül érte találat.”

A hadsereg főparancsnokaként Obama is bocsánatot kért az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezettől. A Fehér Ház szóvivője azt mondta: “az elnök biztosította a segélyszervezet vezetőjét, hogy a védelmi minisztérium vizsgálatot indított, ami után tisztázható, hogy milyen körülmények vezettek az incidenshez. Szükség esetén az elnök kész arra is, hogy változtasson a gyakorlaton, hogy ilyen tragédia ne fordulhasson elő a jövőben.”

 

Háborús bűncselekmény?

A Orvosok Határok Nélkül a kórház bombázását háborús bűncselekményként értelmezték. Elismerték, hogy kezeltek tálib sérülteket is, de azok fegyvertelenek voltak, az épületben nem volt se lövész, se fegyver, se lőszer. A legújabb értesülések pedig arra utalnak, hogy „a kórházat szándékosan vették célba” – nyilatkozta Meinie Nicolai az Orvosok Határok Nélkül műveletei igazgatóságának elnöke. „Ez előre megfontolt mészárlásnak számít. Az ehhez hasonló jelentések rámutatnak, hogy mennyire fontos lenne az Obama-kormány beleegyezése egy független és pártatlan nyomozás megindításába, hogy megtudjuk: hogyan és miért támadtak az amerikai erők kórházunkra.”

 

A segélyszervezet beszámolója szerint az amerikai légierő egy óra lefogása alatt ötször tüzelt a kórház főépületére, ahol a sürgősségi ellátás és az intenzív osztály volt, a környező épületekre viszont egyáltalán nem lőttek.

A protokoll elvileg a következő: a légitámadások pilótái jellemzően rendelkeznek egy térképpel a védett területekről, mint amilyenek például a kórházak és a mecsetek. Ha a parancsnokok szerint az ellenség védett területről működik, akkor is úgy támadnának, hogy az a lehető legkevesebb civil áldozattal járjon. Ilyenkor általában a szárazföldi csapatok kerítik be az adott épületet, nem pedig a levegőből lövik rommá.

A héten döntöttek arról is, hogy lassítják az afganisztáni csapatkivonást. Kunduz ideiglenes elfoglalása is hozzájárult ahhoz, hogy Obamának bele kellett törődnie: nem fogja tudni teljesíteni egyik legfontosabb választási ígéretét. 2008-as kampányának egyik fontos vállalása volt, hogy lezárja a Bush által indított háborúkat, és kivonja az amerikai csapatokat Irakból és Afganisztánból. Hiába követte üdvrivalgás, amikor az utolsó amerikai katona elhagyta Irakot, a következmények és a jelenlegi helyzet ismeretében nehéz lenne sikertörténetnek nevezni. Az afganisztáni kivonulás csúszása viszont végleg felszámolta Obama maradék politikai tőkéjét is. 

(AP, New York Times)

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére