Adeyemi elképzelése szerint az úszó épületek jelenthetik a megoldást: a cölöpökre építkezés helyett a vízfelület válhatna az új afrikai élettérré. A lakónegyedek és a mezőgazdasági területek mellett szórakoztató- és sportlétesítmények is épülnének az új vízivárosokba.

Két évvel ezelőtt Adeyemi megtervezett egy úszó iskolát Makoko 100 ezer fős nyomornegyedébe, Afrika második legnagyobb városában, Lagosban. Az épület A-alakú szerkezete újrahasznosított műanyaghordókból, fából és bambuszból készült, napelemmel működik, saját víztározója és csatornarendszere van. A háromszög-forma jól felfekszik a vízre, alacsony tömegközéppontjának köszönhetően az épület viharos időjárásban is stabil marad. Makokóban rengeteg otthon még mindig cölöpökön áll, ami az áradásokkal szemben nulla védettséget jelent, ráadásul a csatornarendszerük is katasztrofális állapotban van.

Az úszóiskolához hasonló újítások talán meggyőzhetik a helyi kormányzatokat, hogy még a vízi-nyomornegyedekben is lehetséges a fenntartható városfejlesztés. Az olyan szerkezetek, melyek képesek alkalmazkodni a környezethez, modellként szolgálhatnak az érintett térségek fejlesztésében.

(Quartz)