" Mi vagyunk Soros ellenzéke”

e-hulladék, újrahasznosítás

Hamarosan megfulladunk az e-szemétben

888.hu

2015.09.21. 18:00

Pedig lenne megoldás. Kérdés, megéri-e.

2012-ben, az EU-ban 9,45 millió tonna e-szemét keletkezett, melynek csak a 35 százaléka került a hivatalos gyűjtő, illetve újrahasznosító telepekre.

A maradék szemét (kb. 6,2 millió tonna) nincs megfelelően kezelve:

1,5 millió tonnát illegálisan exportálnak (a legtöbbet Afrikába),
3,15 millió tonnát, nem a megfelelő protokoll szerint dolgoznak fel,
750 ezer tonnányi hulladékból ellopják az értékes alkatrészeket, így ezeket nem lehet más termékben újrahasznosítani,
750 ezer tonnát pedig csak úgy kidobnak.

(forrás: Countering WEEE Illegal Trade)

Ez azt jelenti, hogy egy EU-s állampolgárra, átlagosan évi 12,2 kg – 4 laptopnak vagy 96 db iPhone 6-osnak megfelelő mennyiségű – e-szemét jut, melynek kezelése nem megoldott.

A szemét feketekereskedelme, elsősorban Afrikába, jelentős profittal kecsegtet.

Az angol környezetért felelős tárca becslése szerint egy konténer e-hulladék exportálása 8000 font (3,2 millió forint) nyereséget hoz az illegális e-szemét kereskedőknek, ugyanis nem kell a szabályoknak megfelelően kezelniük a szemetet, ami költséges, illetve az afrikai megrendelő által fizetett díj is növeli a megtérülést.

Előrejelzések szerint 2020-ra az elektronikus hulladék újrafeldolgozása 2,15-3,67 milliárd eurós üzletág lenne Európában, ami hazai valutára átszámolva 645-1100 milliárd forintnak felelne meg.

Ez az éves magyar GDP 2-3 százaléka.

Azonban ha nem javul a legálisan feldolgozott e-szemét aránya, akkor a fent említett összeg 65 százaléka a fekete piacnak fog nyereséget hozni.

Hulladékból márpedig legálisan is meg lehet élni.

Ezt bizonyítja az, hogy az Egyesült Királyság fizet Norvégiának, hogy vegye át szemetét. Norvégia ezzel kb. 80 000 tonna fűtőanyaghoz jut évente; és ez csak töredéke a teljes szemét importjának.

Az üzlet mind a két fél számra kifizetődő, ugyanis Angliának többe kerül a szeméttelepek fenntartása, mint a szemét exportálása, Norvégia pedig olcsó fűtőanyaghoz jut.

A szeméttel való fűtés költségesebb ugyan a szigorú környezeti szabályozás miatt, de ezt kompenzálja az eladóktól származó szubvenció.

A Máltai Szeretetszolgálat például Tarnabodon épített feldolgozóüzemet, melyben hátrányos helyzetű, főleg roma származású állampolgárok kaphatnak munkát. A jelenleg 30 főt foglalkoztató üzem, évente több száz tonna e-hulladékot dolgoz fel legálisan, és 2016 áprilisára újabb épületekkel fog bővülni.

Az állam is szorgalmazza, és támogatja az e-szemét megfelelő kezelését. Ilyen kezdeményezés volt az állami mosógépcsere, vagy az idei hűtőcsere program. Utóbbiban a pályázatok 95 százalékát (24 780-at) bírálták el pozitívan. Így gyakorlatilag bárki, aki pályázott kapott támogatást és még el is szállították régi készülékét.

Az e-hulladék kezelésének legkritikusabb része a fogyasztók bevonása, akik viszont csak akkor aktivizálják magukat, ha megfelelő kompenzációt kapnak fáradozásukért.