A nagy-britanniai választások után David Cameron miniszterelnök úgy döntött, hogy betartja kampányígéretét, és 2017 végéig megtartják a népszavazást a britek EU-tagságáról. Mivel ezt azzal a lendülettel törvénybe is iktatta, mindenképpen be kell tartani.

Ennek ellenére a szakértők úgy gondolják, hogy a briteknek egyáltalán nem érdeke az, hogy kilépjenek az unióból. Brit közgazdászok szerint az Egyesült Királyság GDP-jének körülbelül 10-15 százalékos kiesést okozna a leválás, ugyanis

Merkel sem örülne

A britek kiválásával egyben az EU belső egyensúlya is felborulna. A németek elveszítve szövetségesüket az Európai Parlamentben, kisebbségbe kerülnének a déli államokkal: Spanyolországgal, Görögországgal és Olaszországgal szemben.

Cameron függetlenül a népszavazás lehetséges kimenetelétől, nem feltartott kezekkel megy a háborúba, a miniszterelnökük mindent megpróbál megtenni azért, hogy a legjobbat hozza ki a helyzetből.

A brit miniszterelnök novemberben egy levelet fogalmazott meg Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, amiben azt kérte, hogy az EU-csúcson tárgyalják meg a britek követeléseit, amit azért cserébe kérnének, hogy tagjai maradnak az EU-nak. A javaslatcsomag "négy kosarat" tartalmaz.

1. A gazdasági kérdés

Vagyis az euró kérdése. A britek folyamatosan azt az álláspontot képviselik, hogy hiába az EU-szabályozás, nem akarnak az euró-zónába belépni. Ezt eddig is, és valószínűleg ez után is megengednék nekik, de erre még egy biztosítékot szeretnének. Ezzel pedig azt a jogukat is biztosítanák, hogy ne kelljen anyagilag beszállniuk az euró-válság rendezésébe. Vagyis ne kelljen a lecsúszó országokat finanszírozniuk.

2. A versenyképesség kérdése

Ebbe a pontba Cameron levele szerint a bürokrácia-csökkentése és a vállalkozások terheinek csökkentése tartozik. De mivel az uniónak ez egyébként is célkitűzése, szakértők szerint ezt nem lesz nehéz elérniük.

3. A szuverenitás kérdése

Ez egyébként gyakran hazánknak is gyakori problémája, hogy az Európai Unió próbál beleszólni olyan szabályozási kérdésekbe, amelyek egyébként nemzetállami hatáskörbe tartoznának. A britek most azt szeretnék elérni, hogy ha vannak olyan törvények, amelyek nem egyeznek a nemzeti parlamentek törvényeivel, akkor ők dönthessék el, hogy melyiket alkalmazzák.

4. A bevándorlás problémája

Cameronék itt nem az újkori népvándorlásra gondolnak, hanem a személyek szabad mozgásának uniós alapelvére. A briteknek elege van ugyanis abból, hogy sokan kihasználják a szociális ellátó-rendszerüket. Saját méréseik szerint az utóbbi négy évben Nagy-Britanniába érkezett külföldi EU-bevándorlók 40 százaléka, 220 ezer ember vett igénybe valamilyen szociális támogatást. Most azt szeretnék, ha egy olyan szabályt bevezethetnének, hogy a más országból betelepülők csak akkor kaphassák meg ingyen a kórházi ellátást, és a munkanélküli segélyt, ha legalább négy évet dolgoztak már az Egyesült Királyságban.

Persze elemzők szerint ez azért jóval több követelés, mint amit valóban el akarnak érni, de így legalább lesz miből engedniük a tárgyalások során.

A tárgyalásokat még idén le akarták zavarni az EU-val, azonban a migrációs krízis, és a terrorcselekmények borították Cameronék terveit. Ezért csütörtökön Cameron megmondta Angela Merkel német kancellárnak, hogy igazából ő ezt már elengedte, hogy idén megállapodjanak.

Megkerestük a Külügyi- és Külgazdasági Intézet Egyesült Királyság kutatóját, Ugrósdy Mártont, aki szerint a britek nincsenek elkeseredve, hogy idén már nem tudják beütemezni a tárgyalásokat. A szakértő szerint

Angela Merkellel közös telefonbeszélgetésén a brit kormányfő elismerte, hogy olyan mértékű változtatásokat kérnek, amit úgy sem lehet "egy menetben" elérni. Merkel pedig megígérte, hogy igyekeznek majd megoldást találni a brit aggályokra.

Persze jogos a kérdés, hogy mindezt a britek mennyire fogadják nagy nyugalommal. De Ugrósdy szerint:

A szakértő hozzátette, hogy az, hogy mikor kezdődhetnek meg a tényleges tárgyalások, csak attól függ, hogy a migrációs és a terrorizmus okozta kihívásokat mikor sikerül megoldani.

Ugrósdy Márton szerint az, hogy 2016 nyaráig születhet-e megoldás, a bevándorlás kérdésén múlik.