Magyarellenes megmozdulásokról többször lehetett hallani az elmúlt évtizedekben Felvidéken. Hogy kormányzati szintre emeljék a magyarok ellehetetlenítését, arra mindeddig nem volt példa.

A szlovák közoktatási törvény néhány szeptemberben hatályba lépett módosítása csúnyán kiverte a biztosítékot. Közülük is főleg az, amely kötelező jelleggel minimális osztálylétszámot vezetett be. Ami azért komoly érvágás, mert ezzel a megszűnés szélére sodorták a kis létszámú vidéki iskolákat. Ez a rendelet körülbelül 100 magyar iskolát veszélyeztet, ami a 261 magyar iskolának több mint a harmada. Emellett csökkentették a magyar anyanyelvi órák számát is. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a szlovák kisdiákok heti 9 órában tanulhatják a nyelvüket, amíg a magyar diákok ezt heti 5 órában tehetik meg a saját anyanyelvükkel. 

Ez a 9 nem egyenlő 5 elgondolás ihletett egy kampányt is. A felvidéki magyarság összefogott és petíciót kezdeményezett. Az íveket több mint 26 ezren írták alá, majd küldték el a szlovák oktatási miniszternek, aki elutasította a kérésüket, arra hivatkozva, hogy politikai indíttatást lát a kezdeményezés mögött.

A nyáron történt elutasítás után a felvidéki magyarok nem adták fel. Szeptember végére tüntetést szerveztek Révkomáromba. A rossz idő sem tudott gátat szabni akaratuknak. A város főterére tervezett rendezvényt végül a település művelődési központjában tartották meg. Olyan sokan voltak, hogy akadt, aki csak kintről figyelte az eseményeket.

Komáromba a Felvidék minden tájáról érkeztek tanárok, diákok és szülők. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke akkor azt mondta, hogy évtizedek óta nem akarták ennyire megsanyargatni a magyar kisebbséget. Jókai Tibor szerint az új közoktatási törvény negatívan diszkriminálja a szlovákiai magyar iskolákat.

A kezdeményezés mellé állt a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd is.

Az MKP elnöke így fogalmazott:

Berényi József ugyanakkor kiemelte, hogy a megszűnésben lévő magyar kisebbségnek hatalmas szüksége van ezekre az intézményekre, hogy meg tudják fordítani a negatív folyamatokat.

A tüntetés végén a résztvevők kifejtették az álláspontjukat, miszerint elegük van a szlovák kormány „rólunk, nélkülünk” politikájából.

Minap a nemes ügy mellé állt a magyar kormány is. Németh Zsolt azt mondta, hogy nem lehetséges jó viszony Magyarország és Szlovákia között a felvidéki magyar iskolák fennmaradása nélkül.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta, hogy a felvidéki iskolabezárás jelenleg az egyik legjelentősebb veszély, amely a külhoni magyar közösségeket fenyegeti. Németh szerint az oktatási reformmal a szlovák nacionalisták újabb löketet adtak a felvidéki magyarság asszimilációjának.

A beolvadás egyébként is komoly problémát jelent a Felvidéken. Sok szülő már nem is gondolkodik azon, hogy magyar iskolába írassa a gyerekét. A jövőbeli könnyebb érvényesülés reményében a szlovák iskolát választják. Ezzel a törvényhozók lassan elérik azt, hogy a magyar gyermekek már nem fogja beszélni az anyanyelvüket és elveszítik magyar identitásukat is.

Ehhez pedig jó alapot ad egy-egy multi elképesztően gusztustalan viselkedése. A somorjai Deichmann csütörökön simán nyerte a nap se888feje díjat. Azzal, hogy kirúgtak egy magyar lányt, aki meg mert szólalni az anyanyelvén.

Szóval Felvidéken a helyzet nem egyszerű. De innen üzenem a külhoni magyaroknak: legyenek büszkék arra, hogy e csodálatos nemzet tagjai, éljenek a jogaikkal és használják az anyanyelvüket. Hisz, ahogy egykor Kazinczy is mondta: