A Katolikus Egyházat már a Vatileaks-botrány előtt is nagyon sokan bírálták. Pedofil papok és cölibátus az egyik, Magdolna-mosodák a másik térfélen, amiről csak nem rég derülnek ki pontos információk. DE:

Az olasz sajtó arról kezdett cikkezni, hogy Vatikán a gazdasági visszaélések és a korrupció melegágya. Minderre pedig a Vatikánból kiszivárgott bizalmas dokumentumok alapján következtettek, melyek két olasz újságíróhoz, Gianluigi Nuzzihoz és Emanuele Fittipaldihez jutottak el.

A botrány kirobbanása után számtalan változás történt az egyházban. Egyrészt május 24-én letartoztatták Paolo Gabriele pápai komornyikot, akit a dokumentumok kiszivárogtatásával vádoltak. Egy hónappal később, az előző pápa, XVI. Benedek összehívta az egyház bíborosait, érsekeit, hogy a Vatikán átalakításáról egyeztessen velük. A tanácskozás keretében számtalan magas rangú egyházi vezetőt, illetve a Vatikáni Bank elnökét is lecserélte.

Paolo Gabriele letartóztatása hatalmas szenzációt keltett a világsajtóban, hiszen ez volt a Vatikáni Bíróság legelső igazi büntetőjogi eljárása. Addig csak a Szent Péter téren vagy a Vatikáni Múzeumban elkövetett lopások és zsebtolvajlások miatt folytattak büntetőjogi eljárást. A komornyik tárgyalása alatt ügyvédei végig azzal érveltek, hogy stressz alatt cselekedett, de jó szándék vezette, mert segíteni szeretett volna a pápának az egyház megtisztításában.

Közben folyamatosan ment a találgatás, hogy vajon csak a komornyik szivárogtatott, vagy esetleg voltak cinkostársai is. A Szentszék igyekezett elutasítani a vádakat, de egyre többször kerültek napvilágra olyan információk, miszerint Paolo Gabriele mellett többen is érintettek a kiszivárogtatási botrányban. Így került a képletbe Claudio Sciarpelletti, vatikáni informatikus is.

A per alatt az is kiderült, hogy a pápai állam biztonsági szolgálatánál dolgozó csendőrök a komornyik lakásán több tízezer eredeti és fénymásolt dokumentumot találtak, melyek közül kb. 1000 darab származhatott a pápa dolgozószobájából. Ezek az iratok bíborosoknak, politikusoknak és magának a pápának címzett dokumentumok voltak, melyek közül nem egyre ráírta XVI. Benedek németül, hogy azokat semmisítsék meg.

Az év végére kiderült: a komornyikkal és az informatikussal kapcsolatos pletykák megalapozottak. A pápa valóban megkegyelmezett nekik, és mind a ketten karácsonykor szabadultak a vatikáni börtönből. Érdekesség, hogy a szabadulást követően mind a ketten továbbra is a Szentszék szolgálatában álltak.

2013 februárjában látott napvilágot, hogy a pápa lemondása és a Vatileaks-botrány szoros kapcsolatban áll egymással.

Állítólag egy belső jelentés – amit egy háromfős bíborosi testület készített el XVI. Benedek számára, és homoszexuális főpapok megzsarolásáról szólt – hozzájárulhatott a pápa lemondásához, annak botrányosnak vélt tartalma miatt. A Vatikán igyekezett a sajtóértesüléseket cáfolni, de a Vatileaks első felvonása annyira súlyos ügynek bizonyult, hogy még a pápaválasztó konklávén is szóba került.

2015 októberében egy újabb Vatileaks-botrány robbant ki. Először nagy felháborodást keltett, hogy a bíborosak egy csoportja a Vatikánban zajló, családról szóló püspöki szinódus előtt egy levelet küldött Ferenc pápának, amelyben az egyház "puhulására" szerették volna felhívni a Szentatya figyelmét az elváltak és újraházasodottak áldozásának kérdésével és a homoszexuálisok kérdéskörével kapcsolatban.

Egyes elemzők szerint az állhat az új botrány mögött, hogy egyesek Ferenc pápát meg szeretnék akadályozni abban, hogy a pápai Kúriát megreformálja.

A vatikáni ügyészség vizsgálatot indított azzal a két olasz újságíróval szemben, akik már az első botrányban is részt vettek, és nemrég megjelent könyvükben nyilvánosságra hoztak több ellopott és bizalmas vatikáni dokumentumot, és számos részletet közöltek a Vatikán pénzügyi- és gazdasági visszaéléseivel kapcsolatban.

A két újságírót bizalmas vatikáni dokumentumok eltulajdonításával vádolják, illetve az is a vád részét képezi, hogy Monsignor Lucio Vallejo Balda prelátustól, a szentszéki gazdasági ügyek prefektúrájának titkárától kapták meg a dokumentumokat. Vallejo Baldát november 2-án a vatikáni rendőrség le is tartóztatta.

Továbbá lopással és bűnszövetkezéssel vádolják Francesca Immacolata Chaouqui olasz állampolgárt is, aki a Vatikán gazdasági-adminisztratív működését átszervező bizottság (COSEA) tagjaként dolgozott, amelynek szintén tagja volt Vallejo Balda. A vatikáni ügyészség szerint 87 titkos jelszót szivárogtattak ki a két olasz újságírónak, melyek segítségével a COSEA internetes adatbankjába lehetett belépni.

Egyik vádlott sem választhatott magának védőügyvédet, amiért az EBESZ és az olasz sajtószövetség is felszólította a Szentszéket, hogy vonják vissza vádakat.

(BBC, Vatican Insider, Independent, MTI)