Középkori valóságshow: a Da'es propagandagyára
2015.11.22. 15:03
Hogy indul egy dzsihadista operatőr munkanapja? Egy darab papírral, amin három dolog szerepel: hírhedt fekete zászlójuk, a "médiaemír" pecsétje és az aznapi forgatási helyszín. Részleteket sosem írnak, csak a koordinátákat kapják meg. Az operatőröknek fogalmuk sincs, hogy aznap egy mecsetben fognak forgatni ima közben, vagy a sivatagban egy mészárlást.
A Washington Post olyanokkal készített riportot, akiknek van rálátása a Da'es propagandagépezetének mindennapi működésére. Elmondásuk alapján az egész egy középkori valóságshow-ra emlékeztet. A kalifátus területén folyamatosan forgatócsoportok dolgoznak, akik meglehetősen profi munkát végeznek. Az összes kivégzés és fegyveres összecsapás betűről betűre meg van rendezve. Van, hogy egy jelenetet többször is felvesznek, és a hóhérok szövegkönyvből olvassák fel a rájuk osztott sorokat. Az áldozatok ezért is látszottak ilyen megdöbbentően nyugodtnak a felvételeken, sokan azt hitték, csak filmet forgatnak.
A gépezetet egy olyan médiarészleg fogja össze, ami túlnyomórészt külföldiekből áll. Az interjúalanyok szerint legalább egy amerikai is tagja a csapatnak. A médiások közül sokaknak van szakmai tapasztalata, tévécsatornáknál, híroldalaknál dolgoztak.
A médiastáb fontosabb a katonáknál. Magasabb a fizetésük. Jobb autóval járnak. Õk buzdítják a harcosokat és toboroznak új embereket."
- nyilatkozta Abu Abdullah al-Maghribi, aki a Da'es tagjaként rálátott a propagandagépezetre. Valóban, a magasabb pozíciójú médiamunkásokat "emírként" kezelik, ahogy egy hasonló rangú katonát. Közvetlenül részt vesznek a stratégiaalkotásban, döntési joguk van területi kérdésekben. Egy átlagos harcos kifejezetten irigyli a több száz videósból, producerből és szerkesztőből álló privilegizált csoport státuszát, fizetését, életszínvonalát. Fizetésük kb. havi 700 dollár, plusz ellátás és felszerelés, emellett adómentességet is élveznek.
A szerepük pedig egyre inkább felértékelődik, hiszen a Da'es külföldi követői szinte csak online kapcsolódnak a terrorszervezethez. A párizsi merényleteknek a félelemkeltés mellett az is célja volt, hogy globális nézőközönséget toborozzanak maguknak.
Stratégiai jelentőségüket az amerikaiak is felmérték. James B. Comey, az FBI igazgatója nemrég úgy nyilatkozott, hogy a Da'es propaganda-egységei is katonai célpontnak minősülnek. A legutóbbi légicsapások során több magasrangú médiamunkást is likvidáltak, köztük Junaid Husszaint, a brit számítógépes szakértőt.
Egy brit think-tank, a Quilliam átfogó kutatást végzett a „virtuális kalifátusról”. Egy hónapon keresztül minden egyes kommunikációs megnyilvánulásukat vizsgálták, összesen 1146 propagandaelemet találtak 30 nap leforgása alatt: fotósorozatokat, videókat, hanganyagokat, szórólapokat, posztereket, különböző teológiai értekezéseket és így tovább. A számok megdöbbentőek, egy nap alatt átlagosan 38 különféle propaganda-anyagot állítottak elő.
Charlie Winter, a Quilliam kutatója a Huffington Post kérdésére arról számolt be, hogy a jól ismert online propaganda mellett legalább olyan fontos szerepet töltenek be a különböző szóróanyagok, amiket helyben osztogatnak. Nemcsak fényképeznek a vakvilágba: olyan fotósorozatokat terjesztenek, melyek 5-15 képben egy világos narratívára épülnek, tudatosan megkomponáltak, a képeken utómunkát végeznek. A köznép számára korlátozott az internet hozzáférés, ezért a videókat nyilvános vetítéseken, az utcán kihelyezett hatalmas vetítővásznakon játsszák le újra és újra.
A fókuszban a kalifátus mindennapi élete áll, a kegyetlenkedések bemutatása eltörpül ehhez képest. Előszeretettel mutatnak önfeledten játszadozó gyerekeket, vagy a virágzó gazdasági élet különböző színtereit, piacokat – természetesen egytől egyig megrendezett jelenetekkel.
A kutatók 6 különböző témát azonosítottak:
- a kommunikáció 52,6%-a a kalifátus mindennapjairól, az iszlamista utópiáról szólt
- 37,1% a háború képeit mutatta, katonai sikereket, mintha a Da’es folyamatosan támadásban lenne, sosem védekező pozícióban
- 6,8% a szunnita muszlimokat áldozati szerepben, elnyomott kisebbségként ábrázolta
- 2,1% volt a brutalitás, az árulók és az ellenségek kivégzése
- 0,9% a valahova tartozás élményéről szólt, a társas kapcsolatok és a Da’es által nyújtott közösségi élmény
- 0,5% azt mutatta be, hogy megkegyelmeznek azoknak, akik helyes útra térnek és szakítanak a múltjukkal
Exclusive: 'Carefree kids' play in fear at an IS funfair erected by the brutal killers http://t.co/uCJeDbEaAb pic.twitter.com/9eab59r0xi
— The Sun (@TheSun) 2015. szeptember 29.
A propagandának több különböző célja van: külföldre és a saját területükre egyaránt üzennek. A nemzetközi közvéleményt meg akarják félemlíteni, a saját embereiknek pedig visszaigazolást akarnak felmutatni. Az egyik legfontosabb cél viszont még mindig a toborzás.
Az amerikai hírszerzés becslései szerint legalább tízezren érkeztek Szíriába ebben az évben, hogy csatlakozzanak a Da'eshez. A Washington Post által megkérdezett disszidens Da'es harcosok szinte mindannyian az online propaganda hatására hagyták el otthonukat, hogy részesei lehessenek a dicsőséges ügynek. Abu Hourraira, aki egy casablancai mosodából utazott egészen Irakig, azt mondta a videókról:
Olyanok voltak, mint Jean Claude Van Damme filmjei. Látod, ahogy ezek a férfiak harcolnak, és te is ilyen bátor hős akarsz lenni."