A közösségi média ereje
2015.11.18. 18:01
Szűts Zoltán médiakutató kiváló elemzést közölt arról, hogyan használták a túlélők, az áldozatok rokonai és a párizsi lakosság a közösségi portálokat a párizsi merényleteket követően. Korábban egy ilyen tragédiánál az emberek a kormányzatra, a rendőrségre és a katasztrófavédelemre bízták a helyzet megoldását. Most azonban a technológiai lehetőségeket kihasználva szó szerint a kezükbe vették az irányítást.
A merényletet követő órákban több Párizsban tartózkodó ismerősömnél jelzett a Facebook egy bizonyos Safety Check alkalmazásnak köszönhetően. Ezzel jelezték, hogy szerencsére nem esett semmi bántódásuk. Az alkalmazást egyébként a közösségi oldal először 2014 októberében a nepáli és az afganisztáni földrengések után kapcsolta be. A rendszer lényege, hogy a katasztrófa sújtotta zónában rekedt felhasználók egy kattintással jelezhetik a hírfolyamban a barátaiknak, illetve a családjuknak, hogy életben és biztonságban vannak.
Párizsban a terrortámadás éjszakáján több mint 4 millió ember használta a Safety Check alkalmazást, és több mint 360 millió felhasználó értesült arról, hogy a barátai biztonságban vannak.”
De nemcsak a Facebook, hanem a Twitter népe is mozgósította magát. A #PorteOuverte azaz nyílt ajtó hashteget kezdték el használni, hogy az utcán rekedteknek szállást nyújtsanak. De a Twittert információ áramlásra is használták. A #ParisAttacks vagy a #FranceUnderAttack hashtegekkel szinte valós időben közöltek friss híreket az eseményekről. A #PrayForParis hashteggel pedig a gyászban osztoztak a felhasználók.
A technológiai fejlődésnek, illetve a kommunikációnak persze két oldala van. Nemcsak békés célra lehet felhasználni az internet adta lehetőségeket. A terroristák például játékszervereken keresztül kommunikáltak egymással.
Egy informatikai szakértő szerint, ha rejtve akarunk információt cserélni, akkor ezt két módon tehetjük meg: titkosítunk vagy elrejtjük az információt. A titkosítás már nem működik annyira hatékonyan, hiszen a legféltettebb adatokhoz is hozzá lehet jutni bizonyos módszerekkel. A szakember szerint sokkal könnyebb elrejteni a kívánt üzenetet vagy adatot. A párizsi merényletet elkövető terroristák azért a játékszervereken történő kommunikációt választották a merénylet kiterveléséhez, mert ezeken a szervereken hatalmas mennyiségű adatforgalom zajlik, és 99,9 százalékban valóban a játékra vonatkozó információt küldenek egymásnak a felek. Éppen emiatt volt könnyű elrejteni az üzeneteket; hiszen a titkosszolgálatok eddig nem gondoltak arra, hogy ezeket is le kellene hallgatni. A jövőben ez várhatóan változni fog.