Gyász, szomorúság, düh! Európának végre cselekednie kell!
2015.11.14. 08:32
Szörnyű tragédia történt tegnap este Párizsban, amely minden becsületes embert kétségbeejt és elszomorít. Gyász, elkeseredettség és együttérzés van a lelkeben. Tehetetlen düh, az embertelen kíméletlen elkövetőkkel szemben, akik szájukon isten nevével gyilkolnak, de az ördög tervét hajták végre.
Ugyanakkor következményeinek már eddig is elszenvedői voltunk és immár ártatlan emberek vérét is áldozta érte Európa. Mert ne legyenek kétségeink, a támadás nem csak Franciaországot érte, habár elszenvedője ő volt, hanem egész Európát, az európai életformát és a kereszténységet.
A lelke mélyén minden európai számított erre és rettegett tőle, mert voltak előzményei és előjelei. Tudtuk, hogy újra lecsap a terroristák gyűlölte és indulata. Tudtuk és féltünk, de ahogy előre sejthető volt, megakadályozni nem tudtuk. Annak ellenére, hogy a világ legjobb titkosszolgálatai folyamatosan dolgoznak azon, hogy megvédjék az európai embereket, az európai békét és életformát.
Vita zajlott, hogy meg lehet-e akadályozni egy ilyen esemény bekövetkezését, olyan helyzetben, amikor az Európába áramló iszlám szélsőségesek száma nő. Sokan, köztük jószándékú politikusok, vezető értelmiségiek bizakodtak benne, hogy elég a készültséget magasabbra emelni, elég több pénzt és erőforrást biztosítani a titkosszolgálatoknak és a kérdés megoldódik. Mások figyelmeztettek ez lehetetlen, egy olyan helyzetben, amikor Európa határain százezer szám ellenőrizetlenül özönlönek át az emberek. Egyszerűen túl sok a személy és túl sok az információ, amit vizsgálni kellene. Európa háborúban áll, mégha ez nem is egy hagyományos háború és ezért úgy kéne viselkedni, mint egy hadviselő félnek. Magasra emelni a készültséget és vigyázni, hogy az ellenség ne jöhessen háborítatlanul a kapukon belül.
Az európai politikusok vitatkoznak, vádaskodnak, ahelyett, hogy felimernék, halálos veszély fegyegeti nem csak polgárait, de jövőjét és kultúrájának alapjait: a szabadságot, megértést, egymás iránti türelmet, mert a terroristák éppen ezeket az értékeket akarják megsemmisíteni. Európa szabadságát és segítőkészségét kihasználják, ellenünk fordítják.
A tragikus események után, bármilyen szomorú is, ezt tényként kell kezelnünk. Ezzel kapcsolatban a politikusok felelősségének vizsgálata megkerülhetetlen lesz a jövőben, de most nem ennek, hanem a cselekvésnek, a védekezésnek van itt az ideje. A megölt emberek emléke kötelez bennünket. Kötelezi vezető politikusainkat, hogy felismerjék végre a baj nagyságát és megtegyék azt, ami kötelességük az életben maradottakért és a még meg nem születettekért. Kérjük, viselkedjenek végre felelős, a közösségük biztonságáért aggódó vezetőként és állítsák meg a folyamatot, ami jövőnket bizonytalanságba sodorja.
Amennyiben ezt nem teszik meg, garantálható, hogy elszabadul a pokol és az emberek saját kielégítetlen dühük és félelmük által vezetve cselekszenek majd. Újabb gyújtogatások, akár lincselések, összecsapások, polgárháborús helyzetek jöhetnek.























































































