Sokba kerül nekünk a bevándorlás
2015.11.13. 14:44
Az OECD legfrissebb jelentésében foglalta össze, hogy az Európát sújtó bevándorlásnak milyen gazdasági hatásai lehetnek az érintett országokra nézve. A jelentés kiemeli, hogy rövid távon milyen költségeket okoz a válság Európa számára. Az OECD szerint a válság gazdasági hatásának értékelése nagy kihívást jelent, hiszen a menekültek végső tartózkodási helye sok esetben nem egyértelműen beazonosítható.
A bevándorlási hullám soha nem látott méreteket öltött az elmúlt időszakban. Csak a Szíriával szomszédos országok 4 millió szíriait szállásolnak el, míg az EU folyamatos migrációs nyomással néz szembe. Figyelembe véve a helyzet összetettségét, nem valószínű, hogy a helyzet rövid távon javulni fog.
Az érintett országoknak problémák széles körével kell foglalkoznia:
- tengeri életmentés
- azonnali segítségnyújtás menekülteknek és menedékkérőknek
- a határőrizet újbóli megerősítése
- az uniós koordináció és tehermegosztás mechanizmusainak javítása mind a kibocsátó, mind a tranzit országokban.
Ezeket az intézkedéseket tovább kell vinni, néhány esetben ezeket meg kell erősíteni. Ennél is fontosabb, hogy ezeket ki kell egészíteni olyan közép- és hosszabb távú kihívásokra is reagáló lépésekkel, amelyek szem előtt tartják a menekültek és gyermekeik integrációját valamint a migrációs rendszerbe vetett bizalom újjáépítését"
– mondta Angel Gurria OECD főtitkár.
A jelentésből kiderül, hogy:
A válság kibontakozásával, 2016-ban és 2017-ben Németország 0,5 százalékos GDP arányos évi plusz kiadással számol, amelyet az újonnan érkezők ellátásra és a már ott lévők munkaerőpiacra való integrálására kell elköltenie. 2016-ban Ausztria a GDP 0,15 százalékával, Svédország pedig a GDP 0,6 százalékával emeli a menekültügyi rendszer fenntartására és integrációra fordított forrásokat.
Az Európai Bizottság 2015-2016-ra 9,2 milliárd eurós plusz kiadást jelentett be a migrációs krízis következtében.
Az is kiderül, hogy a becslések szerint a teljes európai gazdaságban mindössze a GDP 0,1-0,2 százalékával nőhet a belső fogyasztás a migráció hatására.
Az OECD jelentése kifejti, hogy jelentősek az újonnan érkezett menedékkérőknek nyújtott kiadások, beleértve a humanitárius segítségnyújtást, élelmiszer-ellátást, szállást, alapjövedelem biztosítását, valamint a kezdeti kiadásokhoz szintén kapcsolódó nyelvi képzést, oktatást. Ezen felül a befogadó államoknak költeniük kell a menekültek képességfelmérésére is, mielőtt megkezdik munkaerőpiaci integrációjukat.
Kiderül a tanulmányból, hogy éppen a befogadás kezdeti időszaka a legdrágább, és csak az első egy év után kezd el fokozatosan csökkenni a migránsok integrálására fordítandó pénzösszeg (ez is csak a menekültügyi rendszer ideális működése esetén várható el, ez pedig most az EU-ban nem adott – szerk.).
A migránsoknak járó havi juttatás országonként különböző képet mutat, de az első évben 8-12 000 euró közötti összeggel kell számolni menedékkérőnként. Ez persze gyors elbírálással csökkenthető volna, de, mint látjuk, a német bürokrácia is nagyon nehezen birkózik meg a kérelmek hatalmas tömegével.