Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az EU-tagság nem érzelmi kérdés

2015.11.10. 21:01

Cameron megírta, Tusk megkapta: a brit kormányfő hétfői levelével hivatalosan is megkezdődhet a szigetország uniós tagságának újratárgyalása:

Cameron a Chatham House fórumán tartott beszédet, ahol részletesebben ismertette az újratárgyalás négy legfontosabb pontját:

  • ne legyen "valutaklub", az eurozónán kívül és belül garantálják az egyenlő jogokat
  • nem akarnak "egyre szorosabb uniót"
  • a bevándorlás csökkentése - a szociális segélyek korlátozásával
  • kevesebb bürokratikus szabályozás, a nemzeti parlamentek piros lapot adhatnak Brüsszelnek

Nincsenek könnyű helyzetben a brit választópolgárok, egy soktényezős egyenletre kell igent, vagy nemet mondaniuk. Cameron ugyan azzal fenyítette az európai vezetőket, hogy az érzelmi kötelékek nem fogják benntartani a briteket, de könnyen lehet, hogy az érvek helyett az impulzusok döntenek majd.

Nagy a tét, bonyolult az üzenet

A "kint" és a "bent" pártján állók is egyetértenek abban, hogy a status quo elfogadhatatlan a briteknek. A két oldal között tulajdonképpen az a különbség, hogy mennyire tartják súlyosnak a helyzetet. Érdemes a tárgyalóasztalnál maradni, vagy az egész uniós projekt annyira menthetetlen, hogy fel kell állni? Ez a vita nem most kezdődött, a brit közélet sok-sok hónapja ekörül forog, a májusi kampánynak is központi témája volt.

Az események alakulása nem sokat lendített a helyzeten, a jelenlegi európai kontextus, a bevándorlási válság rányomja a bélyegét a kérdésre. Ez egyértelműen nem az az időszak, amikor lelkesen lehetne kampányolni az uniós tagság előnyei és az európai integráció felívelő jövője mellett. A bennmaradást támogatóknak így maradt a negatív kampány: a kilépés veszélyeivel és kockázataival lehet riogatni. Cameron sem az európai értékekről beszélt, inkább az illúziókat próbálta eloszlatni: nem old meg mindent, ha megszabadulnak Brüsszeltől.

A kilépés nem tejjel-mézzel folyó Kánaán.

A hétköznapi briteknek a legkülönfélébb félelmeik vannak a kilépéssel kapcsolatban.  A Guardian felhívására többezer olvasó osztotta meg, mitől tart a Brexit kapcsán:      -Belga állampolgár vagyok, 37 éve Nagy-Britanniában élek. Közel negyven év után deportálni fognak?
-A svájciak nem fognak munkavállalási engedélyt adni - elveszíthetem az állásomat? -Keményen megdolgoztam a vállalkozásom sikeréért - odaveszthet az egész? -Nyugdíjasként megmarad majd az ingyenes egészségügyi ellátásunk?
-Brit állampolgárként Németországban élek. Külföldiként fognak kezelni az EU-n belül?

 

Nem lesz könnyű menet

Cameron feltételeit nem sokan fogadták üdvrivalgással.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kikelt magából, szerinte a migránsok szociális segélyeinek korlátozása illegális. Schulz kifakadása nem jó jel, az újratárgyaláshoz ugyanis a parlament jóváhagyására is szükség lesz. Cameron pont ezért már hónapok óta puhítja a fontosabb EP-képviselőket.

Juncker szóvivője is rendkívül problémásnak minősítette a segélystopot. A javaslatok egy része elfogadható, mint például a nemzeti parlamentek hatáskörének bővítése, de az uniós állampolgárok közötti direkt diszkrimináció egész biztos gondot fog okozni a tárgyalások során.

Egy francia diplomata pedig úgy nyilatkozott a Le Monde-nak:

A franciák örömmel tárgyalóasztalhoz ülnek, de nem egy brit pisztollyal a halántékukon."

A diplomata szerint a Cameron-féle "bevásárlólista" időzítése a lehető legrosszabb, mert csak az unió-ellenes populista erők felemelkedését fogja erősíteni.

Még a saját párttársai sem elégedettek. A tory képviselők között sok a csalódott hang, ennél határozottabb, markánsabb fellépést várnának a miniszterelnöktől. Jacob Rees-Mogg képviselő soványnak tartja a reformterveket, szerinte az emberek ennél többre számítottak. Sir Bill Cash konzervatív képviselő szerint az egész egy zsákbamacska, semmi nem garantálja a reformok sikerességét.

Mi a következő lépés?

Bilaterális tárgyalások sora következik, ahol Donald Tusk fog egyfajta mediátor/gyóntatópap szerepet játszani. November 17 és 23 között a tagállamok nagykövetei és külügyminisztériumi szakértői fognak asztalhoz ülni, Tusk csapatának közvetítésével.

(Telegraph)

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére