Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Erdogan vesztett

2015.11.04. 06:00

A török választásokon kétségkívül magabiztos győzelmet aratott az iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), azonban Erdogan bizonyos szempontból mégis vesztesnek érezheti magát.

A kurd identitást felvállaló Népi Demokratikus Párt (HDP) ugyanis ismét átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt. A HDP júniusban került be először a törvényhozásba, s bár veszített akkori támogatottságából, de helyét sikerült megőriznie.

A török kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a kurdbarát párt „házon kívül” találja magát. Már az ezt megelőző választásokon is számos kurd médiafelületet blokkoltak vagy betiltottak a török kormányszervek, pozitív változást pedig a most vasárnapi választások sem hoztak.

 

A hatósági vegzálás nem újdonság

Beszámolók alapján képviselőket és aktivistákat is letartóztattak a hatóságok a kampányidőszak alatt, illetve több helyen megtiltották a HDP plakátjainak és szórólapjainak gyártását és terjesztését az országban. Az ankarai merénylet miatt nem mellesleg egyáltalán nem kampányolt a párt a fővárosban, de az ország más szegleteiben is érezhető volt a kurdok félelme.

A török-kurd konfliktus hosszú évtizedekre nyúlik vissza. A kurdok máig a világ egyik legnagyobb hontalan kisebbségének számítanak. Az első világháborút lezáró békeszerződésekkor a nagyhatalmak saját országot ígértek nekik, ez azonban azóta sem vált valóra. Az 1978-ban megalapított, majd később betiltott szeparatista Kurd Munkáspárt jelenleg is harcban áll a török hadsereggel.

Ezt a konfliktust a HDP sem tudta mérsékelni, ami a mostani választások eredményeiben is megmutatkozott. Nem csak a törökökre, hanem a kurdok egy jelentős részére is hatással van a konfliktus okozta félelem, így sokan a békét és stabilitást ígérő AKP mellé tették le voksukat.

A kurdok helyzete több szempontból is veszélyes Törökország számára.

Többségük – mintegy 20 millióan – Törökország dél-keleti részén élnek, de nagy számban megtalálhatók a határ túloldalán is. Szíriában a háború előtt 3 millió, Irakban és Iránban pedig összesen 14,5 millió kurd élt.

Nem véletlen tehát, hogy a szíriai polgárháború a törökök számára is óriási jelentőséggel bír. De nemcsak amiatt, hogy a konfliktus egy szomszédos országban zajlik, hanem azért is, mert egy kurd állam létrejötte az ország területi egységét veszélyeztetné hosszútávon.

 

A bárányok hallgatnak

Az EBESZ jelentése szerint a vasárnapi választások a korábbiakhoz hasonlóan „tisztességtelenek” voltak. A hatóságok több ellenzéki, illetve kritikus hangvételű újságnál, rádiónál és tévécsatornánál is razziát tartottak. Törökország azonban létfontosságúvá vált a bevándorlási válság révén Nyugat-Európa számára.

A német kancellár, Angela Merkel két héttel a választások előtt tett hivatalos látogatást Törökországban, az időzítés egyenesen elképzelhetetlen lett volna korábban. Merkel a választásokat követően még telefonon is gratulált a török kormányfőnek a választások „békés lebonyolításához”.


A török kormány hosszú ideje igyekszik ellehetetleníteni az országban élő kurdokat, hol a hatóságok, hol pedig a törvények útján. Erdogannak most nem sikerült kiejteni a kurdok képviseletét is felvállaló pártot a parlamentből, így várhatóan újra a régi módszerek alkalmazására kényszerül. A miniszterelnök már a választások előtt jelezte, hogy új alkotmányra lenne szüksége az országnak, ehhez pedig a többi párt támogatását is kérte. Törökországban nem sok minden változott 2011 óta, Európa aggodalmai azonban szempillantás alatt elillannak, ha az érdekek éppen úgy kívánják.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére