A magyar kormány még júniusban döntött arról, hogy műszaki határzárat létesít a magyar-szerb határszakaszon, hogy megvédje Magyarország és a schengeni övezet külső határait az illegális bevándorlóktól. Július 6-án fogadták el az államhatárról szóló törvény módosítását, összhangban a schengeni külső határok védelméről szóló Európai Uniós előírással.

Ehhez képest Magyarország rengeteg kritikát kapott a határzár építése miatt. Többen vasfüggönyről és drákói szigorról beszéltek. Angela Merkel kijelentette, hogy nem tetszik neki a kerítés; a magyar baloldal mindmáig álproblémáról és vasfüggönyről beszél, a válságból pedig olcsó komédiát csinált volna. Európa egy újabb okot talált arra, hogy mindenféle jelzőket aggasson Magyarországra.

A francia külügy még tovább ment a dramatizálásban...

A magyar-szerb határon szeptemberben készült el a határzár, ami gyakorlatilag teljesen megszüntette a Szerbia felől érkező migránsáradatot. A balkáni migrációs útvonalat azonban továbbra sem képesek megállítani a déli országok, így szeptemberben döntés született a horvát és a román szakaszra építendő kerítésekről is, amelyeknek november végéig kell elkészülniük. A horvátok jelenleg is tömegével buszoztatják a bevándorlókat a magyar határhoz, ezidáig több mint 100 ezer migráns lépett be az ország területére Horvátország felől.

A bevándorlási válság egyre nagyobb fejtörést okoz Nyugat-Európa számára. Németországba  a becslések szerint összesen 1 millió bevándorló érkezhet  ebben az évben. Az Európai Unió a válságot kötelező kvótarendszer mentén akarja megoldani, ez viszont legjobb esetben is csak tünetkezelésként szolgálhatna, erre pedig Európa vezetői is szép lassan ráébrednek. Angela Merkel ma már így látja a helyzetet:

Az Európai Tanács elnöke pedig nemrég a következőket mondta:

A visegrádi négyek együttműködésének köszönhetően csütörtökön megérkeznek a cseh, illetve később a szlovák és lengyel katonák is, akik hadgyakorlat keretében a magyar-horvát határ védelmében segítenek.