Alekszandr Lukasenkó újabb öt évre bebiztosította magának a szinte korlátlan hatalmat Fehéroroszország felett, így a volt kolhoz-elnök folytathatja 21 éve tartó puha diktatúráját. A vasárnapi elnökválasztáson igazi ellenfele nem volt, hiszen a valódi ellenzék jelöltjei nem indulhattak, a Lukasenkóval szemben indított három, szinte teljesen ismeretlen jelölt közül egy sem szerezte meg a szavazatok öt százalékát. (Így még mindig kényelmesebb helyzetben vannak, mint a 2010-ben az elnök ellen indult kilenc jelölt, akik közül 7 a választások után, államellenes vádak alapján a börtönben kötött ki, többségük pedig csak idén nyáron szabadult.)

A 7 millió választásra jogosult 86,8 százaléka ment el szavazni, 83,5 százalékuk szavazott az elnökre, akit így ötödször választottak újra, miután 1996-ban eltörölte a mandátumára vonatkozó alkotmányos korlátozást. Lukasenkó nem csak ezzel a lépéssel betonozta be magát a hatalomba: a végrehajtó hatalom fejeként szinte korlátlan jogkörökkel rendelkezik, a hivatalos adatok szerint a választók legalább háromnegyede minden döntését támogatja, és már az utódját is kiválasztotta. Legkisebb fia, Nikolaj Lukasenkó egyre többször kíséri el apját hivatalos rendezvényekre; igaz, Kolja még csak 11 éves, de lekezelt már Barack Obamáva, Vlagyimir Putyinnal, és Hszi Csin-pinggel is. Az iskolában ugyan nem, de diplomáciai körökben már most is nagyon otthonosan mozog.

Lukasenkónak sikerült a nyugat és Oroszország közti feszültséget saját javára fordítania. A két hatalom közti konfliktusban a semleges közvetítő fél szerepét osztotta magára, ezzel úgy tudott az EU felé közeledni, hogy Moszkvát sem haragította magára. Minszk mediátori szerepét Brüsszel az ország ellen korábban hozott szankciók eltörlésével honorálná, s közben Lukasenkó a túlélése szempontjából létfontosságú orosz pénzügyi-politikai támogatottságát sem veszítette el.

(BBC News, Wall Street Journal)