A bevándorlási válsággal foglalkozó szerdai EU-csúcs után jó lenne kicsit a döntések és a tények mélyére ásni. A döntések mögött ugyanis értelmezhetetlen elvek, és igazságtalan elvárások húzódnak.

Hogy mi van? Igazságtalan? De még mennyire!!

A döntések nesze neked, fogd meg jól alapon kezelik a problémát. Persze, értékelhető lenne, hogy az unió végre észrevette, hogy tennie kell valamit, de azon felül, hogy igencsak elkésett a cselekvéssel, a megoldásai is elég felületesek maradtak. Nemcsak a tagállamok, de a migránsok is többet vártak ennél.

Bár júniusban a tagállami vezetők 60 ezer migráns szétosztásáról sem tudtak megállapodni, most, érdekes módon 120 ezer elhelyezéséről döntöttek. Ennyit vállal át a többi tagállam Olaszországtól és Görögországtól.

Bár az unió azzal nyugtatja magát, hogy ezzel megoldja a problémát, az egész kvótarendszer nagyon is álságos és kontraproduktív. A kvótarendszer üzenete az, hogy "gyertek nyugodtan, majd mi szétosztunk benneteket egymás között". Bár a cél az volna, hogy megállítsuk a migrációs áradatot, ezzel az üzenettel azonban az életben nem fogjuk elapasztani azt. A héten elfogadott terv csak még vonzóbbá teszi Európát, hiszen azt állítja: van megoldás, kezelni tudjuk a migránsok egyre növekvő tömegét. Pedig nem.

A kvótarendszer nagy hibája, hogy csak számok vannak, de az nincs pontosan szabályozva, hogy kit melyik tagállamba akarnak elhelyezni. Ahogy a befogadásnak, úgy a migránsok alanyi szétosztásának sincs még szempontrendszere, tehát pontosan nem lehet tudni, kit melyik ország fogad be. Az egyetlen alapvetés, hogy családokat nem választhatnak szét.

Eközben a migránsok jólétet, munkát, és (felső)oktatást követelnek. Eddig is egyértelmű volt, hogy a legtöbben Németországba és Svédországba tartanak, de a kvóták alapján a 120 ezerből csak 31 536 migráns fog Németországba kerülni, míg Svédország alig 4500 bevándorlót fog befogadni.

Könnyen előfordulhat, hogy Görögország és Olaszország humán tőke alapján fog szortírozni. Küldő országként, a kiválasztás során előnyösebb pozíciójukat kihasználva kiválogathatják maguknak a kvalifikált, rendesen átvilágított, akár keresztény migránsokat. Akiket nem látnának szívesen, azokat beleválogathatják a mások által átvállalt 120 ezerbe, ezzel figyelmen kívül hagyva az egyenlő esélyek elvét.

Ebben a három országban összesen 2 millió szír, fél milliós iraki, és több ezer kurd él menekülttáborokban várva, hogy hazájukban véget érjen a háború.

– tudtuk meg Kovács Istvántól, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatójától.

A szakértő  azt is elmondta, hogy ezek az UNHCR által fenntartott közel-keleti táborokban a menekültek napról napra egyre rosszabb körülmények között élnek. A szerdai csúcson az EU egy milliárd eurós támogatást fogadott el a Szíriával határos országok megsegítésére, hogy abból tudják finanszírozni a menekülttáboraik fenntartását.

A Jordániába és Libanonba maradt menekültekkel ellentétben az Európába érkezők nem tervezik a visszatelepülést anyaországukba. Sajnos egyre kevésbé tudni azt is, hogy valóban háború sújtotta országból érkezőket fogadunk-e be. Egy hete, a horgosi zavargásokat megelőzően is több száz "szír" migráns lépte át a magyar határt; róluk később  kiderült, hogy valójában bangladesi állampolgárok.

Ez azért bajos, mert ha ezekből az országokból kiutasításra kerülnek, akkor kénytelenek lesznek visszatérni abba az országba, ahol a regisztrációs eljárást indították; Magyarországra.