Több résztvevő is azt nyilatkozta a találkozó lejártával, hogy az lényegesen elviselhetőbb hangulatban zajlott, mint várták volna, és hogy - kivételesen - a vezetők többsége a tényleges megoldást kereste a migránsválság kezelésére. 

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a tanácskozás után közölte: 

Tusk Junckerrel közösen lépett az újságírók elé. Mindketten egyetértettek abban, hogy a megbeszélés a vártnál sokkal jobb légkörben zajlott. Tusk szerint az Európába áramló menekülthullám legnagyobb része még csak most várható, és a nyitott ajtók politikáját át kell dolgoznia az uniónak. A lengyel politikus hangsúlyozta: nem lenne tisztességes, ha a menekültek jelentette terheket kizárólag Olaszországra, Görögországra vagy más országokra hárítanák. Hozzátette:

A hot spotok létrehozását november végéig tervezik. Ezeken a helyeken uniós tisztviselők segítenék a menekülteket fogadó országok hatóságait a kérelmek elbírálásában. 

Következő EU-csúcs három hét múlva esedékes, Tusk szerint még nagyon sok a teendő, de a helyzetet mindenképpen javítani kell, különben a schengeni övezet széthullik.

Juncker elmondta, hogy az egymilliárd eurót a Szíriával szomszédos országokban, nagyrészt Törökországban tartózkodó menekültek javára kívánják felhasználni, de további pénzbeli támogatásra van szükségük a nyugat-balkáni országoknak is a migránskérdés kezeléséhez.

Orbán Viktor a találkozó után beszámolt arról, hogy az osztrák kancellár szerint 

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a hat pontból álló magyar javaslatok közül ötben sikerült dűlőre jutni a rendkívüli csúcstalálkozón. Arról nem sikerült megállapodni, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor azt az Európai Unió közösen tegye meg - tette hozzá.

- mutatott rá Orbán Viktor. Majd hozzátette:

A magyar miniszterelnök által szerdán Bajorországban ismertetett javaslat a görög határ közösségi ellenőrzése mellett arra vonatkozott, hogy még a Schengeni Övezeten kívül külön kell választani a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, valamint fel kell állítani a biztonságosnak tekintett országok közös uniós listáját.

A kormányfő új pénzügyi források megteremtése érdekében azt javasolta, hogy minden uniós tagállam növelje egy százalékkal uniós befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal, ami százalékonként hárommilliárd eurót jelent, és ezt annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez.

A miniszterelnök azokkal az államokkal is szorgalmazta a kiemelt partnerség kialakítását, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet. Orbán kiemelte Törökországot, és azt is javasolta, hogy