A bevándorlási válság megoldására irányuló politikai tervek jobbára a probléma kezelésének két végletét érintik. Az unió tagállamai vagy a humanitárius jogokra hivatkoznak, és a migránsok korlátlan befogadását és szétosztását szorgalmazzák, vagy mereven elzárkóznak országaik megnyitásától, mondván: féltik a kultúrájukat az idegenektől. Velük szemben Nagy-Britannia egy harmadik politikát kezdett el folytatni.

A brit miniszterelnök az elmúlt időszakban többször is elmondta, hogy a konfliktus fő felelősének Basár el-Asszád szíriai elnököt tartja, aki már vegyi fegyvert is bevetett a harcokban, életveszélynek téve ki ezzel nem pusztán a felkelőket, de a civil lakosságot is.

A helyzet normalizálására és az Iszlám Állam felszámolására David Cameron terve eddig a fegyveres beavatkozás volt. Erről a britek szükség esetén parlamenti szavazáson döntenek majd.

A katonai beavatkozásra annak ellenére sor kerülhet, hogy korábban Nagy-Britannia úgy érvelt, tisztán politikai megoldást kell sürgetni a szír válsággal kapcsolatban. A szigetország szerint ha a háború következtében felmorzsolódik akár az ellenzék, akár a kormányoldal, az az állam összeomlását vonja maga után.

Egészen a közelmúltig az oroszok is hasonló javaslatot támogattak, annak ellenére, hogy ők az Asszád-kormány mellett álltak és állnak ki.

Nagy-Britannia mindeddig lokálisan akarta rendezni a szír válságot. Ennek érdekében eddig több mint egymilliárd fontot költött a menekültválság kezelésére. Ebből nem pusztán Szíriát támogatják a britek, de jelentős segítséget nyújtanak például Libanonnak is, hiszen az ország lakosságának több, mint negyedét már a Szíriából elmenekültek alkotják.

A britek elsődleges érdeke, hogy a Szíriából menekülő emberek – ahelyett, hogy Európa felé vennék az irányt – a szomszédos államokban találjanak menedékre. Érdemes megjegyezni, hogy az elképzelést már az osztrákok is osztják, hiszen ötmilliárd eurós segélycsomaggal próbálnák meg enyhíteni a háborús övezetből menekülők helyzetét, menekülttáborokat létrehozva Szíria és a környező országok területén.

David Cameron szerint a menekülttáborok kialakítása és fenntartása azért is fontos, hogy a háború elől elmenekülők a konfliktus rendezése után könnyebben és gyorsabban visszatérhessenek hazájukba. 2015 júniusáig 25 571 ember nyújtott be menedékkérelmet a britekhez, ezek 87 százaléka megkapta a menekültstátuszt. 2011 óta mindössze 145 szír menedékkérőt utasítottak ki.

A háború elől menekülők célzott betelepítésén túli migráció ellen Nagy-Britannia változatlan szigorral lép fel. Ennek jegyében a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette az illegális bevándorlók munkavállalását, lakásbérlését, jogosítvány-szerzését, de még bankszámlanyitási kísérleteit is.

A feketemunkások mellett a nekik munkát adókat is komoly büntetéssel sújtják. Az üzenet világos: nem akarják, hogy tovább éljen az az illúzió, amely szerint Nagy-Britannia kapacitásai végtelenek.

(Telegraph, Atv, HVG, ONS, Migrationobservatory)