• Ferenc pápa háromnapos látogatásra érkezett Kubába.
• A héten az Egyesült Államokban folytatja körútját.
• Havannai jelenlétével a katolikus egyházfő segítheti a kubai embargó eltörlését.

Nem mintha a helyzet ennyire egyszerű lenne.

Igaz, hogy az USA újra kívánja nyitni nagykövetségét Kubában, és hogy Obama elnök bejelentette: tovább enyhítik a gazdasági korlátozásokat, így lehetőséget teremtenek arra, hogy amerikai cégek befektessenek a szigetországban.

Érdekes módon a legnagyobb akadály nem is a két elnök egymás iránti ellenszenve – sőt annyira nem, hogy Raúl Castro felhívta az amerikai elnök figyelmét, hogy a közeledés gyorsabb is lehetne – hanem az Egyesült Államok megosztottsága a kérdésben.

Az USA-ban egyelőre mind a két oldalon – az ellenzők és a támogatók oldalán – is nagyon sokan sorakoznak.

Az embargó feloldásának támogatói azt mondják, hogy a korlátozások nem használtak, nem gyengítették meg a kommunista rezsimet annyira, hogy az összeomoljon. Sőt, sokat rontottak a kubai emberek életszínvonalán.

Ráadásul, ha megszüntetnék az embargót, pont a leghatásosabb fegyvert vennék ki a kubai rezsim kezéből; az ugyanis minden gazdasági nehézségét az amerikai megszorításokra fogja.

Velük szemben azok, akik Kuba elszigetelését fenntartanák, azzal érvelnek, hogy: addig nem kéne az USA-nak barátkoznia, míg Kuba nem tesz lépéseket azért, hogy növelje a szólásszabadságot, míg nem kezd el törődni az alapvető emberi jogokkal.

Itt lépbe a képe a Vatikán, ugyanis a pápa elhivatott, hogy befolyását a világban felhasználva elérje, hogy a két ország közeledjen egymáshoz.  

Nem is csoda, hogy Ferenc Pápa amerikai körútján Kubát, és közvetlenül utána az Egyesült Államokat veszi célba.

A pápa a közeledés lelkes támogatójaként, az enyhülés első jeleit látva elküldte észrevételeit a két ország vezetőinek, majd a Vatikánban találkozókat is szervezett a két ország képviselői között, hogy megvitassák, merre is lehetne tovább haladni.

Ferenc pápa pont azokban a kérdésekben érhet el sikereket, amik az amerikai részről a legtöbb kritikát gerjesztik Kubával kapcsolatban.   

A pápai vizit arra is ösztönözheti Havannát, hogy az alapvető emberi jogok betartására az eddiginél nagyobb figyelmet fordítson, ezzel is mérsékelve az amerikai ellenállást.

Ferenc pápa befolyását jelzi, hogy látogatása tiszteletére az ország elnöke, Raúl Castro 3522 foglyot eresztett szabadon.

A pápa Kubába érkezésekor nem is szalasztotta el a lehetőséget, és – eredetileg megírt szövegétől is eltérve – felszólalt az embargó ellen. Felhívta a szemben álló felek figyelmét arra, hogy ez egy vissza nem térő lehetőség a béketeremtésre, és arra, hogy emeljék az emberek életszínvonalát.

Fidel Castróval való találkozásakor nem csak általánosságban a kubai emberekről beszélt, hanem az ország keresztény közösségének nem túl rózsás helyzetére is próbált rávilágítani.
Mindezt úgy, hogy az ex-diktátornak egy olyan könyvet ajándékozott, amit a kubai vezető volt jezsuita tanára írt – akinek épp a forradalom miatt kellett  elmenekülnie az országból.

A kubai látogatás után a pápa az Egyesült Államokba utazik, ahol nem fogja elszalasztani az alkalmat arra, hogy nyomást gyakoroljon az amerikai döntéshozókra az embargóval kérésében.

Természetesen egy fecske nem csinál nyarat, nem mondhatjuk, hogy csak és kizárólag a pápán múlna az embargó sorsa, de ha a közeledést tényleg komolyan gondolja mind Washington, mind Havanna, akkor a mostani körút egyértelműen nagy segítség lehet annak a falnak a lebontásában, amit 53 év alatt emeltek egymás közé.

(ap.org, reurters.com, reurters.com, yahoo.com, ibtimes.com)