Mi a közös ezekben a választásokban?

Alekszisz Ciprasz, aki januárban még radikális jelöltként nyert, júliusban már pragmatistaként szerepelt a népszavazáson, most pedig a demokratikus mintajelölt megtestesítőjeként indul. Januárban nagy ígéretekkel, megszorításokat mellőző üzenetekkel 36 százalékot tudott szerezni pártjának, a Szirizának. Pár hónap után a nemzetközi hitelezők, az IMF, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság nyomása válaszút elé állította. Annak érdekében, hogy legitimálja magát az európai nyomással szemben, júliusra népszavazást ír(atot)t ki, amin a görögök 61 százalékban elutasították az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank hitelfeltételeit.

Cserébe áfaemelést, nyugdíj- és igazságszolgáltatási reformot valamint piaci megszorításokat kell végrehajtania a görög kormánynak. Ciprasz nem akarta elvinni a balhét, nem akart a megszorítások arcává válni, ezért augusztus 20-án lemondott. Mivel az ellenzéki pártok nem tudtak kormányt alakítani, így szeptember 20-ra írták ki a következő parlamenti választást.

A görögök nagyban szavaznak ezekben a percekben is. Hat év alatt ez az ötödik általános választás a helléneknél. A Sziriza és az Új Demokrácia párt is esélyes a győzelemre. Ideális esetben a két párt nagykoalícióval fog kormányozni a választások után. A Szirizának mindenképpen szüksége lesz koalíciós partnerekre.