Szíria a 22-es csapdájában
2015.09.22. 06:25
- Több mint 220 000 ember halálát okozta eddig a polgárháború.
- Megközelítőleg 7,6 millió ember hagyta el otthonát, 4 milliónak Szíriából is el kellett menekülnie.
- Ez bevándorlási krízist okoz a Közel-Keleten és Európában.
- Több mint négy év után se látszik, mi lehetne a megoldás, egyedül a nemzetközi közösség tehetetlensége nyilvánvaló.
A háború elképesztő pusztítást hozott magával.
Legalább 28 277 civil halt meg lövöldözésben és tömeges kivégzésekben.
Basár al-Asszád elnök 2000 óta vezetője Szíriának. Apja 30 éves uralma után vette át az elnöki pozíciót.
Egy 2011. márciusában rendezett rezsimellenes tüntetés fordult véres polgárháborúba. A konfliktus azóta is szünet nélkül tart.
Mostanra az ország lakosságának fele elhagyta otthonát, a konfliktus pedig már nem csak a kormányerőkre és a lázadókra korlátozódik; időközben az Iszlám Állam és a kurdok is beszálltak a küzdelembe.
A CNN öt pontba gyűjtötte össze, milyen alternatívák képzelhetőek el a szír konfliktus rendezésében. Ezt felhasználva végigmegyünk azon, hogy mi is a helyzet Szíriában.
Fel kell fegyverezni a kormányellenes erőket és katonai erővel eltávolítani Asszádot.
Az Asszád-rezsim valószínű, hogy gyorsan összeomlana. Kérdés, hogy mi történne azokkal az emberekkel, akik a kormányt támogatták, és olyan városokban gyűltek össze, mint Damaszkusz, Tartusz és Latakia, legkevesebb elgondolkodtató. A helyzetet bonyolítja, hogy a lázadók közt is szép számmal vannak radikálisok, mint például az al-Kaida közeli an-Nuszra front.
Ha ez megtörténne, legjobb esetben adna még egy lökést az országból való kiáramlásnak.
Rosszabb esetben pedig óriási mészárlásba torkollna.
Rosszabb esetben pedig óriási mészárlásba torkollna.
Legalább 27 006 civilt halt meg ágyú-, vagy rakétatalálat következtében.
Repüléstilalmi-, és biztonsági zóna kialakítása Szíria nyugati részén. Hagyni, hogy a szír menekültek ide térhessenek haza, ahol segélyekkel és újjáépítéssel segítenék őket.
A szír ellenállók és Törökország régi vágya ez a terv. Ankara már csak azért is örülne egy ilyen megoldásnak, mert jelenleg náluk tartózkodik közel kétmillió szír, akik a háború elől menekültek el.
Az elképzelés alapja, hogy az Asszád-rezsimet rá lehet kényszeríteni a nyugati légierő segítségével, hogy felhagyjon az ország nyugati részének bombázásával. Így viszonylag biztonságos körülményeket lehetne teremteni.
Ez talán sikerülhetett volna még 2013-ban, de ma valószínűleg nincs rá esély.
A szír ellenállók soha nem voltak annyira gyengék, mint most, ráadásul a legnagyobb csoportjukat, az Arar-al-Samot több kritika is érte, amiért túl baráti a kapcsolata a már említett an-Nuszra fronttal.
Legalább 18 866 civil halt meg a kormányerők légi támadásai miatt.
Fogadjuk el, hogy Asszád a szükséges rossz. Az elnököt támogatva legalább egyben maradhat az ország.
Ez alapvetően Irán és Oroszország kedvenc témája.
Nehéz elképzelni azonban, hogy azok után, hogy Obama elnök hallatlanul kemény hangnemet használt Asszáddal szemben, végül meggondolná magát, és székében hagyná a diktátort.
Bár Iránnal is sikerült kibékülni, úgy-ahogy.
A helyzet elég paradox: ha Amerika meg is tudná győzni Oroszországot, Kínát és Iránt, hogy fordítsanak hátat Asszádnak, a háború akkor se érne véget. S ha véget is vetnének a harcoknak, nincs kire bízni a háború utáni újjáépítésének és az országnak a vezetését.
Ha az USA adja be a derekát, és mégis a kormányerők mögé áll, csak olajat önt a tűzre. Egy ilyen lépést követően semmi se akadályozná meg a szír elnököt, hogy bosszút álljon az ellene fellázadókon.
A jelek szerint azonban Moszkvának nem is kell, hogy az USA áldását adja a szír kormányerők támogatására, mert önszorgalomból megteszi azt.
Washington nagy bánatára, Moszkva jelenleg is több mint 200 tengerészgyalogossal és féltucat T-90-es tankkal volt jelen az ország latakiai repülőtérének közelében, ami nem mellékesen a kormányerők bázisaként működik. Ezt kiegészítendő szerdán négy orosz katonai helikopter is érkezett az országba.
A Reuters szerint Damaszkusz lelkesen használja is az oroszoktól kapott új fegyvereit.
Vlagyimir Putyin, miután kérdőre vonták, mit csinálnak orosz egységek Szíriában azt felelte, hogy ők csak az Iszlám Állam elleni harcban nyújtanak segítséget a szír kormánynak, és a rászorulóknak juttatnak segélyeket.
Tegyük félre a hivatalos indoklást, mert a szíriai események, ha jól játsszák ki a kártyáikat komoly lehetőséget ad Moszkvának arra, hogy elfordítsa a nyugat tekintetét az Ukrán-válságról. Erre szüksége is van, mert az ellene irányuló szankciók nagyon megviselik az orosz gazdaságot.
Legalább 8 871 civilt raboltak el, tartanak fogva és kínoztak meg.
Az ország négyfelé osztása:
- Kurdok által ellenőrzött területre,
- Iszlám Állam által uralt területre,
- egyéb ellenállók területére
- kormányerők által ellenőrzött területre.
Nehéz elképzelni, hogy a négy oldal meg tudna egyezni a határok kérdésében.
Elég erős, helyben bevethető külső katonai erő pedig nincs, amelyik kikényszeríthetné a megállapodást és annak betartását.
Bár az Egyesült Államoknak gyakorlattal és megfelelő haderővel is rendelkezik, hogy a ezt a feladatot ellássa, egyelőre leginkább a dróntámadásokban jeleskedik, szárazföldi csapatok küldését nem mostanában fogja napirendre venni.
Legalább 984 civilt ölt meg biológiai fegyver.
Folytatni azt, amit eddig: dróntámadásokat az Iszlám Állam állásai ellen, és csak annyit tenni, hogy ne mondhassák, hogy nem teszünk semmit.
A Fehér Ház szempontjából ez tűnik a legideálisabb megoldásnak.
Mostanra biztosan látszik, hogy a konfliktus megmerevedése miatt több millió szír menekült nem térhet haza, sőt, jelentős részük Európába indul egy jobb élet reményében.
Az Iszlám Állam elleni dróntámadásokkal az Európát fenyegető biztonsági veszélyeket sem lehet kezelni. Pedig a kontinensre érkező terroristák veszélyére már Ferenc pápa figyelmeztetett; szerinte Róma könnyen is az átszivárgó terroristák célpontja lehet.
Legalább 654 civilt öltek meg kórházakat ért támadás közben.
A szíriai polgárháború megoldhatatlanságában nagy szerepet játszik, hogy a konfliktus úgynevezett proxy, azaz helyettesítő háború.
A szemben álló felek előbb-utóbb kimerülnek és békét kötnek, viszont Szíriában, ha az egyik oldal legyengül, kap egy kis külső segítséget, és máris mehet tovább az adok-kapok.
A kormányerőket közvetlenül Libanonból támogatja a Hezbollah, Asszád fő nemzetközi szövetségesei pedig Irán és Oroszország. Az ellenállók is kapnak minimális segítséget a nyugati erőktől, de külföldi dzsihadista szervezetek is támogatják őket. A kurdok is kapnak nyugati segítséget, az Egyesült Államok légi támogatást nyújt nekik, de felszereléssel is ellátja őket.
Viszont a NATO-tagállam Törökország előszeretettel támadja az Iszlám Állam csapatai mellett a kurdok állásait is. Ennek az oka az, hogy Ankara attól fél, hogy a kurdok megerősödnek annyira, hogy saját államot alapítsanak. Törökországban ugyanis 14-20 millió közti kurd kisebbség él, akik Erdogan szerint veszélyeztethetik a törökök állam integritását.
Pesmerga harcosok beszélnek a harcról és magukról.
Legalább 565 civil halt meg az éhségtől vagy a kiszáradás, illetve mert nem kapott orvosi segítséget.
A szíriai konfliktus nem csak a közel-keleti térségnek hatalmas erőtétel, de Európának is egyre nagyobb gondot okoz. Bár a hazájukat elhagyók többsége még nem európai országokat vesz célba, az EU dél-keleti határának országai már így is olyan emberáradattal szembesülnek, amivel nem tudnak mit kezdeni.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint idén eddig 473 000 migráns lépte át Európa határát a mediterráneum felől, és ebből több mint 180 000 szír állampolgár volt.
Most úgy tűnik, a konfliktus még sokáig megoldatlan marad, főleg mivel rengeteg érdek áll egymással szemben, nem csak Szíriában, de a nemzetközi porondon is. Így pedig egy olyan helyzet állt elő, aminek nincs, sőt lassan nem is lehet jó megoldása.
Szíria, ahogy azt az amerikai ENSZ képviselő Samantha Power mondta: pokoli probléma.
(theverge.com; nytimes.com; theguardian.com; cnn.com; yahoo.com; iom.int)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
