– nyilatkozta Jüan Jübaj, a kínai északi flotta altengernagya egy biztonságpolitikai fórumon. Jübaj hozzátette: a terület a Han dinasztia (i. e. 206- i.sz.220) óta kínai fennhatóság alatt állt.

Mert Kínán kívül 5 másik országnak (Tajvan, Vietnám, Malájzia, Brunei és a Fülöp-szigetek) is vannak követelései a természeti kincsekben gazdag területen. Becslések szerint 190 ezermilliárd köbméter gáz, és 11 milliárd hordónyi olaj sorsa forog kockán. Ráadásul még a halászatban is van fantázia a környéken.

A biztonságpolitikai szakértők szerint ez a térség lehet az egyik legveszélyesebb tűzfészek a közeljövőben. Nem sokat enyhített a helyzeten, amikor Kína mesterséges szigeteket kezdett építeni a vitatott hovatartozású terület zátonyain. Az elmúlt másfél évben közel 800 hektárt tudtak így bekebelezni, de a korallzátonyok feltöltésével nemcsak a vitás területszerzés a gond.

A térségben egyre nagyobb feszültséget okoz az építkezősdi, mert a kínai létesítmények kikötő- és kifutópálya-alakúak. Innen már csak egy ugrás egy kínai katonai bázis felépítése. A Pentagon júniusban már rászólt a kínaiakra, hogy álljanak le a terület militarizálásával.

Kíváncsiak lennénk, hogy vajon a kínai logikát kiterjesztve Jübaj altengernagy hogyan vélekedik például a Mexikói-öbölről vagy az Indiai-óceánról…

(TIME)