Az év legfontosabb, és az Európai Unió jövőjét leginkább meghatározó kérdése a Nyugat-Európába özönlő migránsok ügye. A három tranzitországon, köztük Magyarországon keresztül az Unióba beérkező migránsok témája egyszerre uralja a belpolitikai, a külpolitikai és közös uniós napirendet is. Jelenleg a helyzet úgy áll, hogy ezidáig csak Magyarországon keresztül több mint 150 000-en léptek be a schengeni övezetbe, naponta kb. 2-3 ezerrel nő ez a szám, és nem nagyon látni a végét.

A szíriai és líbiai válság, valamint Afrika humanitárius krízise olyan forrást biztosít a migrációnak, amely óriási kihívás elé állítja a fejlett országokat. Az ősz folyamán továbbra is csak arra számíthatunk, hogy Brüsszelben, Berlinben vagy az ENSZ-ben összeülnek a nagyok, majd a végén kommünikék formájában tudatják velünk, hogy meg kell oldani a válságot.

Az iráni atom-megállapodás minden bizonnyal az elmúlt időszak egyik legfontosabb nemzetközi politikai és gazdasági híre. A megállapodás értelmében Irán nyitott a nemzetközi nukleáris ellenőrzés előtt, cserébe a Nyugat a sokéves Irán elleni szankciók eltörlését ajánlotta fel.

Ez gazdasági téren az iráni GDP alsó hangon is 8 százalékkal való emelkedését jelenti. Ennek minden bizonnyal örülnek a kormányok és a globális nagyvállalatok, talán még nekünk magyaroknak is leesik valami az asztalról, de sokkal jelentősebb kérdés, hogy mindez milyen változásokat idézhet elő a közel-keleti és a nemzetközi szövetségi rendszerben.

Irán és Szaúd-Arábia régóta küzdenek a regionális hatalmi pozíció megszerzéséért, ez így lesz a legfőbb amerikai szövetséges szerepért vívott küzdelemben is. A térségben számos helyi marionettháborút finanszíroz Teherán és Rijád is – elég Jemenre vagy Szíriára gondolni.

Eddig Szaúd-Arábia klasszisokkal több pénzt költött védelmi kiadásokra, mint a perzsa állam, a szankciók eltörlése után mindez nagy valószínűséggel megváltozik. Irán már eddig is erőteljesen részt vett a térségben zajló folyamatokban, a megnövekedő bevételeinek egy részét biztos, hogy további befolyásszerzésre fogja felhasználni. Ez egy jelentős változás a Közel-Kelet hatalmi egyensúlyában, amelyre Magyarországnak is érdemes lesz odafigyelni.

Június közepén, mikor még idehaza mindenki a görög válsággal volt elfoglalva valami olyan történt a kínai tőzsdén, amire senki sem számított: egy hónap leforgása alatt 20-30 százalékos zuhanás következett be. Augusztus 24-én pedig bekövetkezett a kínai tőzsde fekete napja, olyan mértékű vesztességgel, amelyet már az európai és az amerikai piacok is megéreztek.

A válság leküzdésére Kína átállhat a korábbi export-központú gazdaságról a fogyasztó-központú gazdaságra. Egy ilyen kaliberű gazdaságban nem működik az olcsó export úgy mint korábban. Ami meglepő volt, hogy ez a lassulás milyen hihetetlen gyors ütemben ment végbe.

Kína mindezek ellenére még erre az évre is 7 százalékos növekedést prognosztizál. Ezek az események figyelmeztetnek minket arra, hogy a világ egyre jobban függ a növekvő kínai gazdaság stabilitásától. A tavalyi GDP 17 százalékát adó kínai gazdaság egyszerűen túl nagy ma már ahhoz, hogy gond nélkül elbukjon. Itt Európában, és Amerikában is növekedés és stabilitás egy olyan ország döntéshozatalától függ, amelynek politikája még mindig teljesen átláthatatlan, nyilvános gazdasági adatai pedig a legnagyobb jóindulattal sem bizonyulnak "valósnak".

Mára az Iszlám Állam lett a legjobban finanszírozott, legjobban felszerelt terrorista csoport a világon, és úgy tűnik, az általa elfoglalt terület egyre csak növekszik. Az eddigi becslések szerint 20 000 külföldi harcos csatlakozott hozzájuk világszerte. A terroristák mára betörtek a szíriai kormány által felügyelt Damaszkuszba is, a szír főváros központját 5 km-es távolságban megközelítették.

A főváros szívéhez ennyire közel még sosem került a csoport, az orosz és francia válaszokat nézve ez valódi problémát jelent. A szír fővárosban nagyon véres utcai harcok voltak a polgárháború elején, és mindez nagy valószínűséggel a több milliós lakosú Damaszkusz-Aleppó-Homsz háromszögből még inkább menekülésre készteti az embereket.

Az Iszlám Állam kapcsán pedig - bár főképp csak Szíriáról és Irakról beszélünk -, nem szabad elfeledkezni arról, hogy egyre jelentősebb erőkkel vannak jelen Líbiában, valamint Egyiptomban a Sínai-félszigeten. Ha tovább erősödik a terrorszervezet, az még nagyobb migránsáradatot idézhet elő.

Végül itt van Ukrajna is. Az elmúlt hónapokban kevés szó esett róla, de a helyzet továbbra sem látszik rendeződni. Szeptember első hetében Kijevben egy tüntetés során egy rendőr meghalt, 141 ember megsebesült; a szélsőjobboldali tüntetőknek nem tetszett a Kelet-Ukrajnának nagyobb autonómiát biztosító törvényjavaslat, ezért az utcára vonultak.

Eközben keleten folytatódnak az összecsapások az ukrán hadsereg és az oroszok által támogatott szeparatisták között. Nem telik el nap halálos áldozatok nélkül. Eddig kb. 2000 szeparatista és 2500 ukrán katona halt meg, a civil áldozatok száma meghaladja a 2500-at, több mint egymillió a belső menekült.

Ha a helyzet tovább romlik – márpedig bármikor tovább romolhat, hiszen a szeparatisták mellett a szélsőjobboldali csoportok is szépen felfegyverkeztek az elmúlt hónapokban –, akkor Ukrajnából is tömegesen menekülhetnek el az emberek, tovább növelve a migrációs nyomást Európán.