889

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Botka László lemondott a miniszterelnök-jelölti pozíciójáról. Tudjuk, hallottuk, láttuk. A kamerák elõtt toporogva, egyik lábáról a másikra állva, szorongva, elfogódottan, gyomoridegtõl fojtogatva, remegve mondta mikrofonba, amit megírt elõre magának a hétvégén.

Botka László húsz éve a magyar politikum részese. Azóta ismerjük úgy, hogy minden tény ellenére erõ-emberként legalább retorikából a szigorlatait jelesre szokta abszolválni. Most azonban történt valami, ami látványos...

Hét évet kellett ellenzékben eltölteniük, nem sikerült zsíros pozíciókat megkaparintaniuk és a legkisebb remény sem mutatkozik arra, hogy ez a helyzet 2018 tavaszán megváltozzon. Érthetõ tehát a frusztráltság, de nézzük inkább meg, mi a helyzet a gazdasággal!

Kevés nagyváros van az országban most olyan helyzetben, mint Szeged. Az egész sajtó naponta-hetente zengeti Botka ballépéseit, dörrennek a villámok a balos miniszterelnök-jelölt körül, s közben a polgármester székhelye, a napfény városa, mintha gúzsba kötve táncolna. Õszindító körkép és tudósítás az egyik legfurcsább politikai helyzetben lévõ településrõl.

Elhatárolódom a MÚOSZ nyilatkozatától. Kár, hogy nem egyeztették a tagsággal. Nem ezért és nem erre jött létre a MÚOSZ!

Az elsõ és legfõbb érvem, hogy a lombikbébiprogrammal sem lehet életet adni, csak kedvezõbb lehetõséget teremteni. Ha úgy tetszik, életet továbbra sem az orvos, hanem Isten ad.

A progresszív liberális irányzatok legelhivatottabb képviselõi látszólag nagy dilemmával néznek szembe. Ugyan mennyire kell szabadelvûnek lenni, meddig kell megfelelni az eszme aktuális vonulatainak, hogy az ember valamirevaló liberális maradhasson?

Egy mondatban így summázható a Jobbik története.

Biztosan így kell lennie, ha már nemcsak Zázrivecz Pubi, hanem Gábor és pláne még Lajos is ezt állítja. Az egy kissé elbizonytalanít, hogy János vagy Jani hol radikálisnak lát engem, hol nem.

Minden józanul gondolkodó honfitársam gondolkodjon el két dolgon.

A balliberálisok nem képviselni akarják a választókat, hanem áttéríteni.

Beszédes, hogy a hazai liberális médiumok hogyan reagáltak, pontosabban nem reagáltak a fejleményekre.

Európát elárasztottátok eszeveszett migránsokkal, Erdélyt pedig megfertõztétek balliberális járvánnyal. Mind a két folyamatot meg kell állítanunk. Ez a mi feladatunk.

Tusványos után egyre jobban körvonalazódni látszik az az idáig is nyilvánvaló tény, hogy Magyarország súlya a nemzetközi politikában egyre inkább felértékelõdik, amirõl még a provokált balhé sem tudja elvonni a figyelmet.

Civil szervezetek. A szervezetek, amelyek alapos tervezés által vonzóak, és ígérik, hogy navigálják a járatlanokat a divatos új eszmék vadvizein - a milliárdos támogatóik felügyelete mellett.

Mert nem tud mást adni, csak mi lényege.

A fanyalgó értelmiségi fogalma új értelmet nyert az elmúlt hónapokban.

Vajon mennyire lesz az majd hiteles, hogy amikor magyar sportolók komoly sikereket érnek el a vizes vb-n, akkor az index.hu újságírója a lap hasábjain fog örömködni? Semennyire.