Idén május óta már több mint negyven éles riasztást kaptak a magyar Gripenek a Baltikumban. Ugrik Csaba, az MH Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegységének parancsnoka a héten arról is beszélt, hogy az eltelt több mint három hónapban 370-nél is többször kellett felszállniuk a magyar vadászoknak a litvániai Siauliai repülőtérről, és bőven 400 óra felett van a repült órák száma is.

A magyar vadászgépek feladatai közé tartozik többek között, hogy elkapják azokat a repülőgépeket, melyek nem adták le a repülési tervüket, nem tartották a kapcsolatot a repülésirányítással, illetve nem működtetnek a fedélzeten válaszjeladót. Mindemellett a magyar vadászpilóták is biztosítják a Baltikumban állomásozó NATO-erők támogatását.

Ahogy az a videón is látszik, az éles rakétákkal megpakolt magyar Gripenek mellett feltűnnek a spanyol és az angol királyi légierő vadászgépei is. De ami az unikumát adja a videónak, az az, hogy mutatja: hogyan portyáznak az oroszok a balti országok légterében, s hogy az An-24-eseket, An-26-osokat, Tu-214R-eseket, IL-18-asokat, IL-38-asokat, IL-76-osokat, illetve a „nehézfiúkat”: a SZU-24M-eseket, a SZU-27P-ket, a SZU-30SM-eket és a SZU-35S-eket hogyan kapják el a magyar Gripenek.

A 3 balti ország (Litvánia, Lettország és Észtország) nem rendelkezik vadászrepülőkkel. Így 2004 óta (amióta a balti államok beléptek a szövetségbe) a NATO látja el a Baltikum légtérvédelmét. A NATO-tagországok felváltva biztosítják a légtérvédelmet. Magyarország 2015 szeptembere óta másodszor vesz részt a feladatban.