A német városok a berlini kormánytól gyors intézkedéseket sürgetnek, nehogy a kelet-európai uniós országok polgárai kihasználhassák a szociális segélyrendszert, ugyanis rövid időn belül jelentős kifizetésekre kerül sor számukra. A szövetségi szociális bíróság nemrégiben úgy döntött, hogy a többi EU tagállamból érkező „migránsok” már féléves németországi tartózkodás után igénybe vehetik a szociális segélyt. Az ottani munkanélküli segély nagyobb, mint Kelet-Európában a minimálbér.  Ez 130 ezer, Németországban élő  kelet-európait érint, és segélyezésük évente 600 millió eurójába kerülne a városoknak és községeknek. Ellentétben a Harz IV-es rendszerbe tartozó állami támogatásokkal, a szóban forgó szociális juttatásokat a helyi önkormányzatoknak kell kifizetniük.

                                                               *             *             *

 „Egyedül. Nagyon egyedül. Merkel” címen a neokonzervatív német lap így kezdi igen nagy terjedelmű írását a kancellár magányáról: „Öt hónappal a menekültválság után Angela Merkel már nem hiszi, hogy szavai saját embereit még eléri.” Merkel tíz év óta van hivatalában, de ennyire mint most, soha nem volt elszigetelve és most az utolsó, leghűségesebb szövetségesét, az osztrákokat is elvesztette, miután Bécs bejelentette, korlátozza az ott letelepedni kívánók számát. Svédország meg lezárta határait.

Az igen népszerű, nem fősodratú osztrák portál rámutat arra, hogy Németország az Ukrajnából érkezett valódi háborús menekültek 95 százalékát kiutasítja és nem ad számukra menekültjogot, miközben a máshonnan érkezett migránsokat minden kérdés nélkül befogad. Ez leleplezi Merkel politikájának valódi célját: a kancellár nem a „menekültkérőkön” akar segíteni, „hanem az ősi európai népeket a lehető leggyorsabban más népekkel felcserélni”.

A MuslimStern („MuzulmánCsillag”) nevű Facebook csoport kijelentette: Németországnak be kell tiltania a szeszes italokat, ha meg akarja akadályozni, hogy további nemi erőszak elkövetésére kerüljön sor, olvasható a brit félbulvár lapban.

Putyin Sztavropol városában Kreml-barát aktivisták előtt Lenint és bolsevik kormányát megbélyegezte brutális elnyomásuk miatt és azzal vádolta őket, hogy „időzített bombát” helyeztek el az állam alá, számol be az orosz elnök bírálatáról a baloldali brit lap, mely hozzáteszi, Putyin a múltban gondosan mérlegelte megjegyzéseit az ország történelmét illetően, nehogy szavazókat idegenítsen el. Putyin ugyanakkor jelezte, kormányának nem áll szándékában Lenin holttestét elszállítani a Vörös téren lévő sírjából, mert az megosztaná a társadalmat.

Immár a strasbourgi Európa Tanács is aggodalmát fejezte ki, amiért Franciaországban  a rendkívüli állapotot ismét meg akarják hosszabbítani. Az ügyben a tanács elnöke, Thorbjoern Jagland hétfőn (tegnap) levélben fordult Francois Hollande francia elnökhöz, hogy felhívja a lépés kockázatos voltát, amennyiben az alapvető szabadságjogok tekintetében nem foganatosítanak megfelelő biztosítékokat, írja az uniós ügyekre szakosodott portál. A rendkívüli állapotot – amelyet Franciaországban november 13-án vezettek be a párizsi merényletek után – február 25-ig akarják meghosszabbítani. A kormány február 3-án törvényjavaslatot terjeszt be annak további három hónapos meghosszabbítására. 

John Kerry amerikai külügyminiszter Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban támogatásáról biztosította a szaúdi kormányt, amiért az úgy döntött, hogy tavaly márciusban megtámadja Jement, írja a háborúk ellen fellépő népszerű amerikai portál megjegyezve, hogy míg Kerry szerint a támadás részben az al-Kaida tagok elleni fellépés volt, a szaúdi hadsereg egy újjal nem nyúlt az al-Kaida harcosaihoz az elmúlt kilenc hónapban. Kerry ugyanakkor elpanaszolta, hogy Irán beavatkozik a jemeni harcokba, noha a szaúdi célpontul szolgáló síita csoportnak iráni támogatásáról semmiféle bizonyíték nincs.

Drezdában 11 autót gyújtottak fel azon a parkolóhelyen, ahol a bevándorlás- és muzulmánellenes Pegida tüntetői hagyták gépkocsijaikat. A rendőrség vizsgálja a gyújtogatást, jelenti a német gazdasági-politikai hírportál.

Az UNESCO, az ENSZ oktatási-, tudományos és kulturális szervezete bírálta az iráni kormányt, amiért az a holokausztról írt ki és tartott karikatúraversenyt azzal, hogyha a Charlie Hebdonak szabad az iszlámot gúnyolnia, a holokausztról  is lehet karikatúrákat rajzolni, és azzal a reménnyel, hogy a nyugati médiumok annak éppen úgy tapsikolni fognak a sajtószabadság jegyében, mint annak, hogy a párizsi karikaturisták Mohamed prófétát disznónak ábrázolták.

15 izraeli polgármester döntött úgy, hogy lemondják utazásukat egy svédországi konferenciára, amiért Margot Wallström svéd külügyminiszter bírálta Izrael azon gyakorlatát, hogy helyben és törvénytelenül végezze ki a késes támadásokat végrehajtó, vagy azzal gyanúsított palesztinokat, írja a palesztinok jogaiért kiálló amerikai portál.