Vallásháborúba torkollhat az iráni-szaúdi diplomáciai konfliktus
Horváth József György
2016.01.04. 22:07
A nap témája a 888-on.
A január második napján történt szaúdi kivégzések felkorbácsolták az egész muszlim világot. Negyvenhét embert, köztük Nimr al-Nimr neves síita főpapot végeztek ki Szaúd-Arábiában terrorizmus vádjával. A halálos ítéletek végrehajtásáról szombat reggel adott tájékoztatást a szaúdi belügyminisztérium. A kivégzéseket 12 városban hajtották végre. A kivégzettek zömének köze volt az al-Kaida terrorszervezet által 2003 és 2006 között Szaúd-Arábiában elkövetett merényletekhez. A 47 kivégzett közül 45-en szaúdiak voltak, illetve lefejeztek egy csádi és egy egyiptomi állampolgárt is.
Nimr al-Nimr a szaúdi szabad választásokért tüntető tömegek egyik ikonikus alakja volt. A fiatalok közt népszerű vallási-politikai vezetőt 2006-ban egy tüntetés alkalmával letartóztatták. Nimr al-Nimr a vallási kisebbségek szemében a szaúdi kormányok egyik legnagyobb kritizálójaként tetszelgett, mikor 2009-ben másodjára is letartóztatták. A 2011-es és 2012-es tüntetések alkalmával Nimr a tüntetőket arra szólította fel, hogy ne fegyverrel, hanem szavakkal harcoljanak az elnyomó hatalom ellen. 2012-ben az egyik tüntetés alkalmával Nimr-t lábon lőtték, két embert pedig megöltek a tömegek közé tüzelő rendőrök. 2014. október 15-én letartóztatták és államellenes tevékenység és felbujtás vádjával halálra ítélte a szaúdi büntetőbíróság.
A síita többségű Irán szerint a zömében szunniták lakta szaúdi királyság semmibe veszi a vallási kisebbségek jogait, ezt bizonyítják a kivégzések és a szombat óta tartó razziák, erőszakcselekmények is. Nimr főpap kivégzésének a hírére iráni tüntetők szombat este megtámadták a vahhabíta királyság teheráni nagykövetségét, és bejutottak a létesítmény területére is. A tiltakozók Molotov-koktélokkal dobálták meg az épületet, és szunnita-ellenes jelszavakat skandáltak. A szaúdi nagykövetet a biztonsági erőknek kellett kimenekíteni.
Szaúd-Arábia a kivégzésekkel azt a vádat próbálja cáfolni, hogy a királyság nem vesz részt a terrorizmus megállításában. Szaúd-Arábia és Irán már eddig is egymás legfőbb politikai-vallási riválisainak számítottak a Közel-Keleten, és a két ország több térségbeli konfliktusban is egymással szemben álló feleket támogat. Egyes elemzői értékelések szerint al-Nimr kivégzése tovább hevítheti a feszültségeket a két ország között.
Bár a teheráni tüntetés után több embert is őrizetbe vettek, az iráni kormány is elítélte a rijádi megtorló intézkedéseket és a kegyetlen kivégzéseket. Az iráni felső vezetés szerint a szaúdiak módszerei nem különböznek a szélsőséges terroristákétól. Az Iráni Iszlám Köztársaság legfelsőbb vallási vezetője, Khamenei ajatollah szerint "a szinte megegyező jogi és vallási iskolát követő Szaúd-Arábia és Iszlám Állam között egyáltalán nincs különbség, mindkettő egyaránt ártatlanok vérét ontja."
A szunnita iszlám egyik legradikálisabb vahhabíta irányzatát képviselik a szaúdiak, amely élesen szemben áll az iszlám hit bármely konform vagy újításra hajazó irányzatával. A megtorló jellegű lefejezések, keresztre feszítések bevett gyakorlatnak számítanak az országban. Az olaj-nagyhatalom északi régiójában jelentős síita kisebbség él, amelyet hosszú évek óta rendszeresen elnyom a szunnita többség. A kisebbségi felkelések gyakran torkollottak erőszakba, továbbá kiskorúak kivégzésébe is. A napokban az eldurvuló erőszak-sorozat miatt Iránnal meg is szakította az olaj-nagyhatalom a diplomáciai kapcsolatot.
A razziák és házkutatások hétfőn is folytatódtak a szaúdi királyság több régiójában. A razziák miatt a feszültség egyre nagyobb a vallási kisebbségek, különösen a síiták körében. Hétfőn tűzharc alakult ki a síita kisebbség tagjai és a szaúdi rendőrök között, miután egy házkutatás során megtámadták a helyi rendőröket. A lövöldözésekben egy síita ember életét vesztette, továbbá egy gyermek sérült meg súlyosan. A rendőrök állítólag azzal hergelték fel a síitákat, hogy egy korábban kivégzett vallási vezető házában akartak házkutatást végrehajtani. A kisebbségek által kezdeményezett agresszió nem érhette váratlanul a szaúdi hatóságokat, miután az elmúlt napokban több ízben is heves tüntetések és demonstrációkkal találták szembe magukat a 47 szaúdi síita kivégzése óta.
Időközben a diplomáciai válság is tovább éleződött Irán és az Arab-félsziget legnagyobb állama között.
Az iráni vallási vezető kijelentései után a szunnita királyság megszakította diplomáciai kapcsolatait Teheránnal és elítélte az iráni tüntetők erőszakos megnyilvánulását. A szaúdi királyság kormánya a terrorizmus támogatásával vádolja a perzsa államot, hiszen a szunniták azt állítják az al-Kaida egykori agytrösztjéhez tartozó szélsőségeseket végeztek ki szombaton. Irán 48 órát kapott diplomáciai misszióinak visszahívására Szaúd-Arábiából.
Hétfőn a szaúdiak legfőbb szövetségesei: Szudán, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is elítélték az iráni kijelentéseket, és megszakították diplomáciai kapcsolataikat Teheránnal.
Az amerikai, kínai és francia kormányok aggódnak, és a diplomáciai kapcsolatok visszaállítását követelik az országok között. Az Obama-kormány attól tart, hogy a szaúdi-iráni vita eszkalálódása mind az Iszlám Állam elleni harcot, mind a szíriai polgárháború esetleges megoldását negatívan befolyásolhatja, sőt, a térség stabilitásának megteremtését is alááshatja.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
