A meghirdetett újévi tűzszünet ellenére sem szűntek meg a harcok Kelet-Ukrajnában. Az elmúlt napokban újra kiújult összecsapásokban egy katona vesztette életét és három megsebesült. Az ukrán belügyminisztérium jelentései alapján a tüzérségi támadásoknak nem csak harcoló alakulatok esnek áldozatul, hanem civilek is. A kijevi hadműveleti parancsnokságközleménye szerint legalább 66-szor sértették meg a tűzszünetet a szakadárok, mikor Donyecktől 80 kilométerre északra fekvő Zajcevét többször is tűz alá vették aknavetőkkel, gránát- és rakétavetőkkel. A most megszegett fegyvernyugvásról Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoport állapodott meg Minszkben a szakadárokkal. A megállapodás értelmében december 23-a nulla órától január közepéig feltétel nélküli és teljes tűzszünet lépett volna életbe Kelet-Ukrajnában.

Hétfőn reggel egy halálos áldozata és négy sérültje volt annak a Tálibok által elkövetett merényletnek, amelyik a kabuli repülőtér közelében elhaladó nemzetközi, katonai konvojt érte. Az áldozatokon kívül, több autóban és a környékbeli épületekben is jelentős károk keletkeztek. Afganisztán egyébként már többször is kérte a pakisztáni államot, hogy hozza nyilvánosságra, milyen kapcsolatot ápol a szélsőséges Tálibokkal, ugyanis több forrás is megerősítette, innen támogatják a szélsőségeseket. A merénylet feltehetően az országok közötti kiélezett béketárgyalások egyik következménye lehetett, amelyen még a pakisztáni hadsereg főparancsnoka is hivatalos volt. Az afgán haderők évek óta próbálják kiszorítani a térségből radikális Tálib felkelőket.

A dán miniszterelnök szerint az európai menekültválság során fény derült rá, hogy az ENSZ menekültügyi egyezményének több rendelkezése is idejétmúlt. Lars Lokke azt is elmondta, hogy ha a migránsválság folytatódik, akkor elkerülhetetlen lesz a szabályok megváltoztatása. A politikus szerint nem az egyezmény alapjait kell újravitatni, hanem tisztázni kell azoknak a menedékkérőknek a jogait, akik a háborús övezet elhagyása után már tartózkodtak egy biztonságos országban. A kormányfő szerint nehezen magyarázható miért engedik meg a jogszabályok azt, hogy miután valaki két vagy három évet töltött Törökországban, a háborútól védett helyen, utána Európában kérjen menedékjogot.