A terrorizmus elleni küzdelem kérdéséről és az európai migrációs válságról értekeznek az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozón. A kétnapos találkozón elsősorban a migráció kérdését tárgyalja az Európai Tanács, ahol a menekültáradat hatékonyabb kezelését célzó intézkedések megvalósításáról lesz szó. Az uniós vezetők tovább tárgyalni fognak a külső határok védelméről, az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokról, valamint a menedékkérők regisztrációjáról, áthelyezéséről és visszaküldéséről is.
Várhatóan az Európai Tanács fel fogja szólítani a miniszterek tanácsát, hogy minél előbb vizsgálják meg az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozásáról szóló bizottsági javaslatot. Csütörtökön az angolok az Európai Unióból való kilépésével kapcsolatos kérdések is szóba kerülnek a találkozón.

A német lakosság jelentős hányada szerint túl egyoldalúan számol be a bevándorlási válságról a helyi sajtó. Bár a szerdán közölt számok egy októberi feléréshez képest javultak, a lakosság 41 százaléka továbbra is egyoldalúnak, 36 százaléka pedig kiegyensúlyozottnak tartja a migránsválságról szóló beszámolókat. A kérdésre, hogy pontos kép bontakozik-e ki a sajtóból a menedékkérők összetételét, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 53 százaléka nemmel válaszolt és mindössze 25 százalék gondolja, hogy a német média pontos képet ad a menekültek több mint egymilliós tömegének összetételéről.

Várhatóan elsőfokú ítélet hirdet a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla volt belügyminiszter büntetőperében csütörtökön. A vád szerint Biszku az 1956-os forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra. Biszku Béla büntetőperben részletes vallomást ugyan nem tett, de bűnösségét tagadta. A mostanit megelőző eljárásban, 2014 májusában első fokon a törvényszék öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a volt belügyminisztert, de a Fővárosi Ítélőtáblára idén júniusban megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és az eljárás megismétlését rendelte el. A rendszerváltás óta még soha nem vontak felelősségre magyar pártállami vezetőt, ez az első per, ahol erre egyáltalán kísérletet tesznek a hatóságok.