London korábban is többször jelezte, hogy a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok maradását szeretné a Brexit után. Theresa May ezért megígérte, hogy a brit kormány áramvonalas, digitális eljárási procedúrát dolgoz ki számukra a letelepedett státus megszerzéséhez, és e fejlesztési munka minden mozzanatába őket is szervezetten bevonja. A brit miniszterelnök azt mondta, hogy nagyon nagyra tartja a külföldi EU-állampolgárok brit gazdasághoz, a társadalmi és a kulturális élethez nyújtott hozzájárulását.

Az ukrán elnökre ezúttal a román államfő Klaus Iohannis próbált hatni. Az új törvény 7. cikkelye jelenlegi formájában jelentősen korlátozza a kisebbségek jogát az anyanyelven történő oktatáshoz. Porosenko megnyutatásképpen elmondta, hogy a törvényt véleményezésre küldte a Velencei Bizottsághoz, és megígérte, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi szaktestületének álláspontját Kijev tiszteletben fogja tartani. Románia a nézeteltérés ellenére kijelentette, hogy következetesen támogatja Ukrajna európai integrációját és területi épségét. A jogszabály szerint Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyezik. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont a törvény engedélyezi egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Mivel nem volt egyértelmű, hogy Katalónia kinyilvánította-e függetlenségét, Madrid arra kérte Barcelonát, hogy tisztázza a helyzetet. Erre csütörtök 10 óráig van lehetőségük. Azt még azonban nem tudjuk, hogy a spanyol kormány milyen konkrét lépéseket tesz, ha a határidőig sem kap választ Barcelonától. Elképzelhető, hogy Madrid az alkotmány 155-ös cikkét fogja alkalmazni. A cikkely olyan folyamatot indíthat el a spanyol kormány, aminek következtében Katalónia elveszítheti jelenlegi önrendelkezési jogát. Ha a spanyolok így döntenének, akkor Carles Puigdemont kikiáltja Katalónia függetlenségét.