A héten hatezren várakoztak nap mint nap az átkelésre Calais-ban, kétszer annyian, mint az előző hetekben. A brit szigetekre egyre nehezebb – nem ritkán 8 hónap – a bejutás, ezért többen úgy döntöttek, hogy sátrat vernek a "dzsungelben". Calais több emberrel nem bír el, ezért a hatóságok arra biztatják a migránsokat, hogy ne próbáljanak átkelni, inkább Franciaországban kérjenek menedéket.

Vasárnap a szlovénok is kitették a megtelt táblát, és korlátozták a Horvátország felől érkező bevándorlók fogadását, miután Ausztria közölte: nem változtat a status quo-n, a szlovén oldalról nem fogad naponta 1500-nál több migránst. Horvátország felől naponta 5000-en mennének tovább Németország felé.

Hat éve nem volt ilyen visszafogott a kínai gazdaság bővülése, mint most. A hétfőn közzétett harmadik negyedévi 6,9 százalékos GDP-növekedésről szóló adat még így is jobb lett a várakozásoknál, ami azért megnyugtató. Egyrészt a globális kilátások miatt, másrészt, mert úgy tűnik, a világ második legnagyobb gazdaságában végrehajtott reformok – a folyamatos kamatcsökkentés, és az állami infrastruktúra-fejlesztés – működnek, még ha az ipar gyengébben is teljesít.

A 2012-ben megválasztott parlament 2013-as feloszlatása, és Mohammed Murszi elnök elleni puccs óta ez az első szabad választás Egyiptomban. A várakozások szerint a tábornokból lett elnök, Abdul Fattah al-Sziszi hatalmát legitimálhatja a mostani szavazás, főleg, mivel az előzőn győztes Muszlim Testvériséget betiltották, tagjait börtönbe vetették vagy kivégezték. Ezek után nem túl nagy meglepetés, hogy Hoszni Mubarak elnök uralma alatt ismertté vált figurák közül többen is indultak a mostani választáson, és talán ezzel is indokolható, hogy a megfigyelők kiábrándítóan alacsony részvételre számítanak.