A Freedom House által kiadott éves értékelés szerint Magyarországon romlott a kormányzás demokratikus minősége, aggályos a bírói függetlenség és jogbiztonság kérdése és nőtt a korrupció. Az amerikai külügy 2015-ös riportja bő ötven oldalban fejti ki, hogy helytelen a kormány idegenellenes retorikája a bevándorlókkal szemben; hogy Magyarországon az elmúlt évben sérült a fékek és ellensúlyok rendszere, a demokratikus intézményrendszer, az átláthatóság; valamint, hogy a kormány nyomást gyakorol a civil szervezetekre és megfélemlíti az ellenzéki civil hangadókat.

Gyanúsan viselkedő embereket kiszűrő szakemberek dolgoznak a párizsi repülőtereken a márciusi brüsszeli terrortámadás óta, májustól pedig kísérleti jelleggel bevezetnek egy olyan arcfelismerő rendszert, amelyet az USA-ban és Japánban is használnak már. Párizsban a jövőben az utasoknak nem az ujjukat kell egy képernyőre helyezniük az azonosításhoz, hanem egyszerűen az arcukat egy kamera elé, amelynek segítségével a képet össze tudják hasonlítani az útlevélben szereplő fotóval, illetve a hatóságok nyilvántartásában szereplő adatbázisokkal. A körözött személyek arcát akkor is felismeri a rendszer, ha parókát vagy erős sminket viselnek.

Pert indított a magyar állam ellen az Engie (korábbi nevén GDF Suez) az ICSID nevű washingtoni választott bíróságon a befektetővédelmi elvek megsértésére hivatkozva. A Népszabadság információi szerint az államtól követelt összeg megközelíti a kétszázmilliárd forintot. A GDF Suez Energia Holding beszámolt arról, hogy a francia befektető tárgyalásokat folytat az állammal az Égáz-Dégáz 22 ezer 619 kilométer hosszú hálózatának értékesítéséről. A lap információi szerint az Engie elsősorban a közművezetékekre kivetett adó, a kormány által meghatározott hozam és egyéb, el nem ismert költségeik miatt támadhatja a magyar államot.