A francia belügyminiszter kisebb, de annál fontosabb diadalt hirdetett csütörtökön a terrorizmus felett; bejelentése szerint több hetes nyomozás árán elfogtak egy francia állampolgárt, ezzel lelepleztek egy terrorsejtet, amely jól előkészített támadást szervezett francia földön. A francia hatóságokat több európai titkosszolgálat is segítette, gyanújuk szerint a merénylők robbanóanyagokra és fegyverekre épülő terve "előrehaladott állapotban" volt, de a csoportnak nincs köze a novemberi párizsi, illetve a keddi brüsszeli terroristákhoz.

A belga rendőrség péntekre virradóra hat embert tartóztatott le a brüsszeli merényletekkel összefüggésben. A hatóságok kétségbeesetten próbálnak eredményt felmutatni, miután kiderült, hogy a keddi, 31 ember halálával és 270 sérülttel járó merényletek elkövetői mind kerültek már összetűzésbe a törvénnyel, militáns kötődésükről is volt információjuk, mégsem léptek időben. Az igazságügy- és a belügyminiszter emiatt felajánlotta a lemondását, ám a belga kormányfő elutasította azt, mondván: háborúban nem hagyjuk el a csatamezőt. A feltételezések szerint a brüsszeli terroristák legalább öten lehettek, közülük kettőt még keresnek. A korábban az amerikai terrorelhárítás listájára is felkerült Bakraoui-testvérek – egyikük egy korábban lecsukott bankrabló, másikuk kisstílű autótolvaj – mellett a terrorsejt bombagyárosa, Najim Laachraoui is meghalhatott a merényletekben, két társukról azonban semmit nem tudunk.

A Civil Közoktatás Platform szószólója csütörtökön közölte: Orbán és Áder nem kértek bocsánatot, így jöhet a sztrájk. Pukli István már korábban elismerte, feltett szándéka utcára küldeni a tanárokat, így nem meglepő, hogy annak ellenére, hogy az Emmi bejelentette: őszre felszámolja a KLIK-et, a kormány pedig jelezte: minden kérdésben nyitott a párbeszédre a pedagógusokkal, a CKP követeléseit a kerekasztal elé vitte, a Tanítanék Mozgalom mégis polgári engedetlenséget hirdet március 30-a reggelre. Az Emmi erre közölte: nem jól van az, hogy politikai célú akcióikhoz a gyerekeket is felhasználják, illetve azokat az ő kárukra, tanidőben szervezik. Mindennek ellenére a tanároknak munkajogi következményekkel nem kell számolniuk, ha csatlakoznak a tavaszi szünet utáni első napra szervezett megmozduláshoz.