A francia álláspont gyökeres átalakuláson ment át az elmúlt napokban; míg a hét közepén Francios Hollande elnök még a francia állami televízión keresztül üzent orosz kollégájának, a szíriai katonai akciók felfüggesztésére és az amerikai forgatókönyv tiszteletben tartására kérve őt, a hétvégén Manuel Valls kormányfő már kétoldali kormányfői találkozóra invitálta Dimitrij Medvegyevet, ahol az Oroszországgal szembeni gazdasági embargóról is szót ejtene. A francia kormányfő nemcsak Szíria ügyében, de a migráció kezelésével kapcsolatban is irányt váltott: az eddig megtűrt Calais-i sátortábort elkezdték felszámolni, az ott élőket befogadóközpontokan helyezik el, Valls pedig a hétvégén nyíltan elutasította Angela Merkel állandó kvótarendszerre vonatkozó javaslatát és közölte: Franciaország nem fog több bevándorlót befogadni, mint ahányra eddig kötelezettséget vállalt. "Franciaország soha nem mondta azt, hogy gyertek Franciaországba" – mondta Valls.
 

Az uniós miniszterelnökök brüsszeli találkozója előtt három nappal rendkívüli ülést tartanak a visegrádi országok vezetői, akik szerint a schengeni zóna védelme érdekében az unión kívüli védelmi vonal kiépítésével lehet megvédeni az európai határokat. Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnökök a hétvégén újra felvetették a korábban a magyar kormány által is javasoltakat: Bulgária és Montenegró határvédelmét kell erősíteni, a V4-eknek ehhez a "tartalék védvonalhoz" kell katonákat küldeniük. A visegrádi vezetők szerint erre azért van szükség, mert Görögország a sorozatos fenyegetések és a felajánlott segítség ellenére sem tudja kontrollálni a migránsok áradatát, a német kancellár Törökországgal kötött paktuma pedig egyáltalán nem hozta meg a várt eredményt. Több nyugat-európai ország továbbra is arra törekszik, hogy "ellenőrzött formában" folytatni tudja a menedékkérők és gazdasági bevándorlók beengedését területére, ennek érdekében pedig egy állandó elosztási rendszert akar bevezetni az unióban.
 

A müncheni biztonságpolitika konferencián sem közeledtek a Szíriával kapcsolatos amerikai és orosz álláspontok. Az USA továbbra is kitart a politikai rendezés terve mellett, míg Oroszország a fegyvernyugvásról szóló megállapodás ellenére is folytatja a bombázásokat. Ezek az oroszok állítása szerint a Da'es és az al-Nuszra front állásai ellen irányulnak, több európai vezető és az amerikaiak szerint is Asszád seregeinek előrenyomulását segítik, és azokat a nyugati hatalmak által mérsékeltnek tartott felkelőket célozzák, amelyek alkalmasak lehetnének Asszád leváltására. A helyzetet bonyolíthatja és az egész térséget elborító konfliktussá szélesítheti, ha az Asszád hatalmát szintén megdönteni kívánó Szaúd Arábia, illetve Törökország úgy dönt, szárazföldi csapatokat küld az országba, mint ahogy ezt többször meglebegtették az elmúlt napokban.