Este 7:59
2015.11.30. 19:59
Hétfőn elkezdődött az ENSZ 21. klímakonferenciája Párizsban. A konferencián 195 ország vesz részt. A találkozó célja, hogy a delegáltak egy történelmi jelentőségű globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá, amely a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálja az iparosodás előtti mértékhez képest. A résztvevők az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tesznek önkéntes felajánlásokat. A csúcsot megelőzően és hétfőn is ezrek tüntettek Párizs utcáin. Az eseményt 3000 rendőr biztosítja. Az Egészségügyi Világszervezet képviselője felhívta a résztvevő országok figyelmét, hogy a legtöbb városlakó világszerte kockázatos légszennyeződésnek van kitéve. Francois Hollande francia elnök szerint a Föld jövője dől el a rendezvényen, és néhány nap alatt egy teljes évszázadról fog dönteni a konferencia. A csúcson hazánkat képviselő Áder János a civilizációt veszélyeztető hatások megelőzésére szólította fel résztvevőket. Az eseményen hétfőn felszólalt Obama, Merkel, Putyin és Erdogan török elnök is. Az orosz elnök továbbra sem hajlandó négyszemközt egyeztetni Erdogannal, de az ebédszünetben Obamával már tárgyalt a szíriai és ukrán válság megoldásáról.
Brüsszel továbbra is erőlteti az eddig érkezett bevándorlók kötelező szétosztását az EU-n belül. A vasárnapi uniós-török migrációs megállapodás értelmében csak a Törökországtól átvállalt kvótákat sikerült megvétózni, de az eddig illegálisan Európába érkező másfél millió bevándorlóraa tegnapi megállapodás nem terjed ki. Rogán Antal hétfőn az Országgyűlésben közölte, hogy amennyiben a kvótákat a Juncker-képlet alapján alkalmazzák, akkor ez 15 ezer ember és családtagjai betelepítését jelenti Magyarország számára. Ugyanakkor kijelentette, hogy a kormány folytatja a kvóta elleni küzdelmet, és december 14-ig meg fogja támadni a kötelező betelepítési kvótát az Európai Bíróságon.
A németországi Hamburg és Kiel a vasárnapi ügydöntő népszavazáson úgy határozott, hogy nem támogatják a város pályázatát a 2024-es nyári olimpia megrendezésére. Budapestnek három riválisa maradt. Tavasszal még a hamburgiak 64 százaléka pártolta a rendezést, nagyrészt ezért határozott úgy a Német Olimpiai Bizottság, hogy Berlin helyett a kikötőváros jelentkezzen. A közelmúltbeli, a párizsi terrortámadások és a terrorfenyegetés miatt elmaradt hannoveri Németország-Hollandia barátságos meccs után viszont már csak 56 százalékos volt az olimpiarendezés támogatottsága. Az ellenzők azt hangoztatták, hogy túl sokba kerülne az esemény lebonyolítása. Hamburg 11,2 milliárd euróból (3500 milliárd forint) rendezte volna meg a 2024-es játékokat, ehhez az összeghez az adófizetők 7,4 milliárddal járultak volna hozzá, a fennmaradó 3,8 milliárdot pedig egyéb forrásokból kellett volna előteremteni. A pályázó városok közül Hamburg büdzséje lett volna a legnagyobb. Budapest egy lépéssel került a rendezés jogához. A pályázók közt van Los Angeles, Párizs és Róma. A NOB 2017 szeptemberében, limai kongresszusán választja ki a rendezőt.