Az Európai Unió állampolgárainak 77 százaléka hatékonyabb határvédelmet szeretne – derült ki a Századvég Alapítvány legfrissebb, 28 EU-tagállamban végzett felméréséből. Az is világossá vált, hogy az emberek szerint az unió késve reagált az utóbbi évek legsúlyosabb politikai és gazdasági válságaira. Ez arra utal, hogy a tagországok állampolgárai más típusú együttműködést szeretnének, mint amit az uniós politikai elit. Fény derült arra is, hogy az uniós állampolgárok pesszimistán szemlélik a jövőt: a válaszadók fele szerint a következő generációk rosszabbul élnek majd, mint a jelenlegiek.

Az osztrák parlament szerdán módosított idegrendészeti törvénycsomagot fogadott el. Az új szabályozás lehetővé teszi a kiutazásra váró migránsok hosszabb fogva tartását, a menedékkérelmi eljárás alatti helyhez kötöttséget és a kiutazást megtagadók esetében a szigorúbb büntethetőséget. A törvénycsomagot a szociáldemokrata és néppárti kormánykoalíció, valamint az ellenzéki Team Stronach pártja szavazta meg. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerint az új szabályozás nem elég szigorú, a Zöldek álláspontja szerint pedig az új rendelkezés "túl messzire megy".

A német kancellár szerint az EU egysége  jóval erősebb annál, mint amit gyakran a heves viták jeleznek. A Bundestagban tartott beszédében kiemelte, hogy az Európai Uniót a „tetterő és bizakodás” jellemzi, a tagországok gazdasága jó irányba halad. Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a G20-csoport júliusi hamburgi csúcstalálkozóján ki kell állni a piacok szabadsága és a többoldalú, multilaterális kereskedelmi rendszer mellett, továbbá a bezárkózás ellen. A G20-csúcson a klímaváltozás is fontos téma lesz, és a tárgyalások „nem lesznek egyszerűek”, mivel nyilvánvalóak a nézeteltérések – tette hozzá. A német kancellár szerint a klímaváltozás elleni küzdelem, a terrorizmus fenyegetése, a globalizáció és a digitalizáció esélyei, a menekülés és a migráció okai mind-mind olyan kihívások, amelyek nem ismernek országhatárokat.