A szocialisták miniszterelnök-jelöltje, a Reutersnek adott interjújában megígérte, hogy megválasztása esetén lebontja a magyar-szerb határon felállított kerítést. A szegedi polgármester szerint a szocialisták arra törekednek, hogy minél nagyobb támogatást szerezzenek új baloldali programjukkal, mielőtt bármilyen szövetséget is kötnének Orbán Viktor leváltása érdekében. A városvezető elmondta, hogy akkor állna neki a bontási folyamatoknak, ha csillapodik a közel-keleti helyzet. Mint ismeretes, Martin Schulz, az Európai Parlament korábbi elnöke tavaly azt mondta egy német hírműsorban, hogy Szeged elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni, hiszen a Botka-féle városvezetés merőben mást gondol a migráció kérdésében, mint a magyar kormány.

Budai Gyula miniszteri biztos a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kifejtette, hogy az Európai Bizottság jelentése konkrétan meghatározza azokat a szabályszegéseket, amelyek miatt Magyarországnak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az EMIR körüli visszaélések kapcsán. Ezen a rendszeren keresztül folyt át a szoci éra alatt 12 milliárd forint. A vizsgálatok kiderítették, hogy súlyos szabálytalanságok történtek, ami miatt vissza kellett fizetni az uniós pénzek teljes egészét. Budai Gyula elmondta, hogy az egyik legdurvább szabályszegés az volt, hogy nyilvános közbeszerzés nélkül és egy baráti cég kijelölésével hajtották végre azt az informatikai fejlesztést. A politikus elmondta, hogy a Gyurcsány-Dobrev család minden uniós kifizetésre, könyvelésre rálátott és az egész informatikai rendszert az uralmuk alatt tartották.

Orbán Viktor a csütörtöki, brüsszeli NATO-csúcs után elmondta, hogy miközben több NATO-ország részese az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcnak, a mai találkozón az észak-atlanti szövetség szervezetként is csatlakozik a békét és a szabadságot helyreállítani akaró nemzetközi koalícióhoz. Azt is tudni, hogy a magyar kormány nemzetbiztonsági kabinetje már elfogadta Magyarország haderő-fejlesztési koncepcióját, aminek az a célja, hogy a 2020-as évek elejére a GDP 1 százalékáról 2 százalékra emeljék az ország katonai, védelmi kiadásait – a NATO elvárásainak megfelelően.