Három nagy kérdésről döntöttek a kétnapos brüsszeli csúcson: megválasztották az Európai Tanács új elnökét, magyar részről el kellett fogadtatni az új migrációs intézkedéseket, és meg kellett vitatni az Európai Unió jövőjét a római szerződés közelgő 60. évfordulója alkalmából - mondta Orbán Viktor kormányfő brüsszeli sajtótájékoztatóját. Beszélt arról is, hogy a tagállamok vezetői nem emeltek kifogást az új magyar migrációs jogszabállyal kapcsolatban. Kétsebességes Európa ugyanakkor nem jöhet létre, bizonyos ügyekben ugyanakkor országok haladhatnak előrébb – mondta a miniszterelnök. További részleteket itt találhatsz.

A több sebességgel működő Európai Unió nem jelentené azt, hogy új "vasfüggöny" ereszkedik le a kontinens nyugati és keleti fele között - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Merkel kijelentette, a többsebességes Európa bizonyos formában már ma is létezik, például az euróövezet vagy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet országainak tekintetében, ez azonban nem jelenti azt, hogy különböző "osztályok" lennének az uniós tagságban. Merkel és Juncker tehát kiállt a kétsebességes Európa mellett, azonban még nem tisztázták, hogy ez azzal járna-e, hogy perifériára szorult államok milyen hátrányokat szenvednének el emiatt.

52 milliárd font kifizetésére kötelezné az Európai Unió Nagy-Britanniát, Theresa Maynek azonban esze ágában sincs, hogy pénzt pumpáljon a kilépés után az EU-ba. "Június huszonharmadikán arra szavaztunk, hogy kilépjünk az Európai Unióból, nem pedig arra, hogy óriási pénzösszeget dobjunk oda az uniónak” – nyilatkozta csütörtökön Theresa May Brüsszelben. May kormánya azzal érvel, hogy semmilyen törvény vagy szerződés nincs, amivel a szigetországot a kilépés utáni fizetésre lehetne kötelezni. A meccs azonban még nincs lejátszva.