A Görögországból Nyugat-Európába tartó migránsok útját teljesen "elállták" a hatóságok, miután Macedónia után szerdán Szerbia és Szlovénia is úgy döntött, csak az érvényes útlevéllel és Schengenbe szóló vízummal rendelkezőket engedi át a határain. A görög-macedón sorompón kedd óta egyetlen menedékkérőt sem engedtek át, a határ görög oldalán pedig mostanra majd' 15 ezer ember torlódott fel. Õk egy folyamatosan növekvő sátortáborban vertek tanyát a sinek mentén, hosszabb távú elhelyezésük azért is problémás, mert időközben újabb 34 ezren értek partot Athénban, akiknek szintén nincs hová menniük. Ezt a helyzetet értékelik a brüsszeli politikusok az európai megoldás sikereként, holott korábban épp ők nyilatkoztak elítélően a határok lezárása és a menedékkérők visszafordítása ellen. A török-uniós menekültcsere-program ugyan még nem indult be, már most éles politikai és morális kritikákat fogalmaztak meg vele kapcsolatban, és többen megkérdőjelezték Törökország elkötelezettségét is.

Az eddig mozgósítottnál is több rendőrt és 1500 katonát vezényelnek a határra, miután a kormány szerdán kihirdette az egész országra kiterjedő tömeges bevándorlási válsághelyzetet; a hatóságok feladataik ellátásához egyelőre nem kértek többletjogosítványokat. Az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága szerint a magyar állampolgárok jogait a válsághelyzetben sem korlátozzák, viszont a határellenőrzéseket szigorítják, mert a balkáni útvonal lezárása miatt a zöldhatáron lényegesen nagyobb lett a mozgás az utóbbi napokban, az illegális határátlépők emberi körülmények között történő elhelyezése érdekében pedig tábort építhetnek. A biztonsági szolgálatok tájékoztatása szerint a balkáni útvonalon jelenleg 15-20 ezren próbálnak a schengeni határokon belülre kerülni, ők várhatóan megpróbálják majd megkerülni az ellenőrzéseket.

Áder János előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz a jegybanktörvény, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítását. Az államfő szerint a módosítások nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, a változtatás visszamenőleges hatályuk pedig sérti a jogbiztonság elvét. A törvénymódosítások célja az volt, hogy korlátozza a szervezetek, illetve az MNB esetén azok alapítványai, gazdálkodási adatainak megismerhetőségét. Márpedig – így a köztársasági elnök – az alaptörvény kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek.