Az európai unió miniszterelnökeinek csütörtöki, brüsszeli csúcstalálkozója csak félmegoldást hozott a magyar kormány értékelése szerint. A Törökországnak felajánlott együttműködés részleteiről ugyan sikerült megállapodniuk az uniós vezetőknek, Görögország határőrizetének megerősítésében nem volt előrelépés.

– összegezte az csúcstalálkozó eredményeit a magyar kormányfő.

A miniszterelnök azt remélte, hogy Brüsszelben sikerül dűlőre jutni a török-görög közös határvédelem, illetve a görög határok uniós felügyeletének kérdésében; mivel ez elmaradt a magyar kormány a schengeni határok őrizetének megerősítése mellett döntött pénteken, miután az év eleje óta hivatalos adatok szerint eddig 383 453-an lépték át illegálisan a magyar határt, az ENSZ figyelmeztetése szerint pedig az elmúlt napokban váratlanul bevándorlók újabb hulláma indult meg Európa felé.

A kormány a nemzetbiztonsági kabinet javaslatát elfogadva péntek éjféltől lezárja a horvát-magyar zöldhatárt.

A döntés a déli szomszédainkat nem érte meglepetésként. A horvát miniszterelnök közölte: kormányának van egy mesterterve a bevándorlási válság kezelésére, így számukra nem lényeges, Magyarország mit csinál. Miro Cerar szlovén miniszterelnök – a magyar, a horvát és az osztrák vezetőkkel történt egyeztetést követően – jelezte: bár nem támogatják a magyarok "radikális lépését" (és nem is értik annak indokait), megteszik a szükséges lépéseket, ha "Magyarország lezárja horvátországi határszakaszát a migránsok előtt, ami miatt azok Szlovénia felé vehetik az irányt."

A szlovén kormány péntek este rendőröket irányítottak a határra, miután a horvátok életbe léptették a "C-tervet". Azaz nem a magyar, hanem a szlovén határok felé irányították azokat a buszokat, amelyek a Szerbia felől érkező migránsokat továbbszállítja. Erről a szlovénokkal nem állapodtak meg.

A szerb-magyar határ lezárása – azaz szeptember 14 óta – óta 186 ezer bevándorló ment át Horvátországon Szerbia felől; a horvát kormány mindössze egy napig próbálkozott, eredménytelenül, a menedékkérők regisztrációjával. A szlovén rendőrség becslése szerint legfeljebb 7500 menekült befogadására képesek – a többit továbbengedik Németország felé, egészen addig, amíg Berlin másképp nem dönt.

Bécs már döntött: megerősíti a határőrizetet a szlovén szakaszon.

A több körös egyeztetés, Angela Merkel vasárnapra tervezett ankarai látogatása, és a törököknek ígért 3 milliárd euró sem volt elég ahhoz, hogy Recep Tayyip Erdogan elhatározását megmásítsa. A török államfő korábban már elutasította Jean-Claude Juncker közeledését, most pedig, alig fél nappal a brüsszeli csúcstalálkozó után közölte: Európa későn ébredt, a törökök pedig nem asszisztálnak az unió álmegoldásához.

Miután a nyugati országok korlátlan befogadási tervei katasztrófa-közeli helyzetet teremtettek Leszbosztól Calais-ig több európai határnál, az EU most kiszervezné a válság megoldását. Az uniós vezetők csúcsértekezletén végre nem arról vitáztak, hogy egyeztethető össze a humánummal és az európaisággal az unió határainak védelme, nem arról volt szó, ki miért nem tárja még szélesebbre hívogató karjait. Mielőtt megörülnénk: az EU még mindig ugyanaz a – több lépéssel az események mögött kullogó, legfeljebb a problémák tüneti kezelésére képes – bürokratikus monstrum, mint akár a 2009-es válság idején volt. Egységes európai stratégiát, összehangolt és hatékony fellépést egy ilyen fejnehéz behemóttól hiába is várnánk.

Az EU, ahelyett, hogy megpróbálná komolyan venni a bevándorlási válságot, inkább kiszervezné annak megoldását. A határain túlra. Elsősorban Törökországba. Ezért ajánlott Merkel még több pénzt a törököknek, ezért könnyítené meg a vízumhoz jutásukat, ezért gyorsítaná fel a csatlakozási tárgyalásokat. Ezért erőltetik Törökország biztonságos országgá nyilvánítását. Hogy a törökök újabb táborokat építhessenek, hogy az országban "vendégeskedő" 2,5 millió menekültről nyugodt lelkiismerettel megfeledkezhessenek.

Az uniós terv szerint "befogadó állomások" épülnének szerteszét a Balkánon is, hogy ott regisztrálhassák a menedékkérőket, kiválogatva a háborús menekülteket a gazdasági migránsok tömegéből, még mielőtt utóbbiak elérik az EU határait. A túl hosszúra nyúlt kvótavita láttán azonban a törökök joggal teszik fel a kérdést: az unió tényleg átvállalná az európai menedékjogra megalapozottan pályázó milliókat? Vagy tizenkilencesével repültetné őket Skandináviába?